Zámoly, Belmajor

A Janáky-könyvben szereplő fénykép egyszerű szépsége ragadott meg, amikor kiválasztottam, hogy ezt az épületet szeretném feldolgozni. Pontos cím nem volt hozzá, ezért elkezdtem keresni. Első ránézésre mezőgazdasági épületnek tűnik, hosszúkás formája alapján próbáltam megtalálni műholdfelvételek alapján. Fejér megyében, Zámoly település belterületén található, innen is ered a Belmajor név. 

A ház védjegye

Janáky István - Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című könyvét lapozgatva egyre csak azon gondolkoztam, mi lehetett az egyes házak kiválasztásának oka, mi lehet a gyűjtés célja. A Janáky által írt bevezető szerint a könyvnek nem feltett szándéka hatást gyakorolni a közvéleményre, inkább egyféle belső indíttatás kifejeződése a gyűjtemény, amelyben a szerző a saját ízlését kívánja pallérozni. 

A házakat tovább szemlélve elkezdtem az első benyomásaimat és az érdeklődésemet felkeltő mozzanatokat figyelni az épületeken. Mi az, ami karaktert ad az egyes házaknak? 

Különböző anyagokból reliefeket készítve igyekeztem megragadni az egyes házak sajátos karakterét, mintha azok az épület logói lennének.

Negyedik beszélgetés: Janesch Péter

Janesch Péterrel és Farkas Laurával, a Janáky-hagyaték tulajdonosával és a JÖ kiállítássorozat kurátorával beszélget Kecskés Tibor és Jancsó Miklós. Arról, hogy az embernek hogyan lesz Janáky-hagyatéka, mit kezd vele, honnan a vágy (és a lehetőség), hogy megszerezze, rendszerezze, megossza velünk. Kezdés 15:15-kor, helyszín a lakó tanszék terme (K274, a tanszék K273).

kép: JÖ 01 kiállítás - lepkék, bicikli és barokk zene, forrás: © Octogon.hu

Harmadik beszélgetés: Szalai András, Pazár Béla, Szemerey Samu

Mit gondol az utókor Janáky életművéről? Beszélhetünk-e bármilyen értelemben is nemzetközi beágyazottságáról? Milyen nyelven és kikhez szóltak, illetve szólnak az írásai? Hogyan folytatható egy ennyire személyes építészeti stílus? És a kötelező kérdés: mit keresett Janáky? Kecskés Tibor kérdez, Szemerey Samu, Pazár Béla és Szalai András válaszol. Vitára számítunk! Kezdés 15:15-kor, helyszín a lakó tanszék terme (k274, a tanszék k273).

kép: az időkerék építés közben, forrás: wikipédia

Második beszélgetés: Mátrai Péter, Major György

Megpróbáljuk elkapni a gyűjtések kezdetét: Iparterv, közös munkák, gyűjtések biciklivel és autóval, és persze a visszautasíthatatlan kérdés: mit keresett Janáky? Major György és Mátrai Péter beszél, vetít és rajzol, Kecskés Tibor kérdez. Kezdés 15:15-kor, helyszín a lakó tanszék terme (k274, a tanszék k273).

kép: a fiatal Janáky István, fotó: kiderül a beszélgetés során

Első beszélgetés: Janáky György, Herczeg Tamás

Visszafelé megyünk az időben: utolsó kép, utolsó írás, három utolsó munka, falusi ravatalozók, MOME doktori iskola. És a visszatérő kérdés: mit keresett Janáky? Kezdés 15:15-kor, helyszín a lakó tanszék terme (k274, a tanszék k273).

kép: utolsó művezetés Hódmezővásárhelyen, fotó: Janáky György

Műsorváltozás!

Az eredetileg szeptember 20-ra tervezett beszélgetést (meghívottak: Mátrai Péter és Major György - Iparterves munkák, spontán építészet, biciklis túrák) két héttel későbbre, október 4-re tettük át!

Mit keresett Janáky - a félév programja

Nyár eleji beharangozónk utolsó mondatában írtuk, hogy "nyár végére a félévet is kitaláljuk", ami mostanra sikerült is, lesznek vendégeink, van elképzelésünk minden alkalomról, minden annyira szuper, hogy már csak elrontanunk nem szabad!

A májusi előzetes minden mondata érvényes, ezeket kár lenne újra leírni, térjünk inkább a tárgyra. Mi is lesz, mi a lényeg? A félév 11 alkalomból áll, ebből 4 alkalommal beszélgetünk meghívottakkal, 4 alkalommal meghívottak nélkül dolgozunk (felkészülés az előadásokra, utólagos megbeszélés, kiegészítés, értelmezés, feladatkiadás és megbeszélés, stb.), 3 alkalommal konzultálunk. Ugyanez kicsit részletesebben és időrendben:

szeptember 6 - Janáky, az építész
bemutatkozunk, beszélünk a félévről, Janáky István építészetéről és A hely című könyvéről

szeptember 13 - Janáky, a gyűjtő
beszélünk Janáky különböző gyűjtéseiről, Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című könyvről, az építészeti középről és Peitl Péter kapcsolódó DLA kutatásáról

szeptember 20 - Korai évek gyűjtései
meghívottak: Mátrai Péter és Major György
Iparterves munkák, spontán építészet, biciklis túrák

szeptember 27 - Későbbi gyűjtések
meghívottak: Janáky György és Herczeg Tamás
MOME doktori iskola, falusi ravatalozók, utolsó munkák

október 4 - Műhelymunka
kicsit megbeszéljük az előző két alkalom tanulságait, kicsit felkészülünk a következőre. mindenki választ feladatot, ha eddig nem tette meg

október 11 - Janáky helye a világban
meghívottak: Szalai András, Pazár Béla, Szemerey Samu
Janáky, a rejtőzködő építész. folytathatatlan építészet, folytathatatlan építészeti írások, nemzetközi beágyazatlanság 

október 18 - Vázlattervi hét (az óra elmarad)

október 25 - Janáky Összes
meghívott: Janesch Péter
az építész hagyatéka papíron, filmen, fényképen, írásokban, dossziék sokaságában

november 1 - Mindenszentek (az óra elmarad)

november 8 - Összefoglalás
megpróbáljuk a félév során elhangzottakat összerakni, ami természetesen nem fog sikerülni, de már maga a próbálkozás is hasznos lesz

november 15 - konzultáció
a félév végén beadandó kisfeladat egyéni konzultációja legalább egy alkalommal

november 22 - konzultáció
a félév végén beadandó kisfeladat egyéni konzultációja legalább egy alkalommal

november 29 - konzultáció
a félév végén beadandó kisfeladat egyéni konzultációja legalább egy alkalommal

Várunk mindenkit:
Jancsó Miklós, Kecskés Tibor, Máthé Dóra, Peitl Péter

kép forrása: Janáky István: Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon, grafika: Máthé Dóra

Old School / New School félév összefoglaló

Kis terveink valóra váltak: volt egy kellemes félévünk szuper előadásokkal, a posztok elkészültek, a tárgyfelelős (ha kellett) kicsit megszerkesztette őket, végre olvashatók a blogon. A nagy cél, a Habitatio tananyag új fejezete egyelőre beláthatatlan távolságra, de próbának vagy ízelítőnek jó volt ez a félév, sokat tanultunk belőle.

Mi is volt az old school / new school félév kiindulása? Ezt írtuk akkoriban: tervezzük, hogy a nem túl távoli jövőben belekezdünk a tradicionális lakóhelyek fejezetbe. Célunk az öt földrész hagyományos városi lakóhelyeinek feltérképezése, de nem a szokásos módon: egyszerre törekszünk az eredeti használatot és kortárs igényekhez igazodó, építészetileg releváns átalakításokat bemutatni. Ehhez a komoly munkához tervezünk egy könnyed és színes előkészítő félévet. A világban szétszóródott vagy épp hazatért építész barátaink fognak minket segíteni rövid előadásokkal, online bejelentkezésekkel. 

Az előadók (és az összefoglalókat készítő hallgatók) persze mind egyéniségek, ennélfogva hol a régi használat, hol a kortárs átértelmezés kapott nagyobb hangsúlyt, aminek egyenes következménye, hogy a másik kevesebbet. 

Rabb Péter előadása, a Gecekondu - az egy éjszaka alatt felépített ház (Buzás Dorina, Jelinek Dorka, Tölgyes Viktória) a hivatalos építészet spontán kiegészítőiről szólt, Elaheh Golzari, iráni PhD hallgató két elődása, a Süllyesztett udvarú házak - Irán, Tunézia, Kína (Kerner Janka Anasztázia, Magyari Kincső Eszter, Szerdahelyi Dalma) és az Irán - föld alá mélyített házak (Szűcs Petra, Budai Boglárka, Mihály Léna) a fenntarthatóság tradicionális megoldásaira mutatott példát.

Közelebbi, mégis elérhetetlennek tűnő példákat mutatott Máthé Dóra előadása, a Belgium - kortárs flamand városi házak (Balogh Laura, Berzsák Barna, Meizl Domonkos) arra, hogy a küsőre szinte illeszkedő beépítések milyen forradalmi térszervezést rejthetnek. Müllner Péter és Major Zoltán előadásában a tervezőktől hallhattunk a hosteltervezés és építés leginnovatívabb megoldásairól: Budapesti bérlakásból hostel - Partizan Architecture (Elek Anna Dalma, Mayer Nóra Martina, Putovici Zsolt). 

Két előadást hallhattunk Giap Thi Minh Trangtól Vietnám építészetéről, az első a Hanoi - hosszú, keskeny lakóházak az óvárosban (Bertalan Alexandra, Héder Júlia, Molnár Eszter) egy tradicionális épülettípus tartósságáról és továbbfejlesztéséről szólt, a második Hanoi - szocialista lakótelepek átváltozásai (Appel Rebeka, Pécsi Richárd István, Réthelyi Gergely) az európai szemmel elképzelhetetlenül burjánzó spontán lakásbővítésekről.

Bessenyei Krisztina két előadásából megtudhattuk, hogy hiába szinte ugyanazok a tokiói épülettípusok (és a velük járó problémák) mint vietnámban, a megoldások egészen mások. Akár a keskeny városi telkeken, Machiya - tradicionális japán lakás és üzlethelyiség (Balajthy Lilla, Kovács Fanni, Matta Greta Mirjam), akár a lakótelepeken vizsgáljuk, Dan chi - huszadik századi japán lakótelepek (Belle Mariann, Holcsek Tamás, Jakab Zsolt), az eredmény japánosan tervezett, közel sem nevezhető spontánnak.

Utolsó alkalommal Kovács Gergely jelentkezett Hongkongból. Az első előadásban a mindig szűkös alapterületű épületek magassági és alaprajzi fejlődéséről beszélt, Hongkong - lakótelepi élet pár négyzetméteren (Petrák Zita, Dézsi Dániel), második előadásban Hongkong - kompozit építészet és mikrolakások (Ferancz Fanni, Ritoók Mihály) a Chungking Mansions bemutatása után két ráadásszámot hallhattunk, illetve láthattunk. 

A tradicionális épületeket egyelőre félretesszük, a Lakóhelyek elemzése (és a másik szabvál tárgy, a Lakásépítés 1900-tól napjainkig) Habitatio néven folytatódik, az őszi félév témája újra a spontán építészet, pontosabban a spontán és a műépítészet közötti szürke zóna, a félév címe és mottója: Mit keresett Janáky?

Belgium - kortárs flamand városi házak

A flamand építészet egyik jellemzője a zártsorú emeletes házépítés. Gyakran egy család birtokol egy keskeny egységet, amelyben legtöbbször a tetőteret is beépítik a maximális kihasználhatóság érdekében.

Hongkong - lakótelepi élet pár négyzetméteren

A háború után a 20-as 30-as években nagy bevándorlási hullám indult, amely jelentős lakhatási váltságot generált. Ennek fő oka az volt, hogy jóval kevesebb lakás állt rendelkezésre, mint amire szükség lett volna. Így a Lakásügyi Bizottság 1935-ös jelentésében a gyarmati kormány javasolta, hogy teremtsenek jóval több lakóhelyet a megnövekedett népesség számára, hogy megoldják a válsághelyzetet. Hongkong azonban akkoriban gazdaságilag nem engedhette meg magának ezt, emiatt csak később indult jelentős változásnak a város ilyen szempontból.

Süllyesztett udvarú házak - Irán, Tunézia, Kína

A süllyesztett udvarú házak olyan lakástípusok, melyeket jellemzően sivatagi környezetben építenek a föld felszínébe besüllyesztve. A süllyesztés mélységétől függően több típusát különböztethetjük meg, s ezekre láthatunk példát Iránban, Tunéziában és Kínában. Közös jellemzőjük, hogy egy belső kert áll a központban, innen nyílnak a különböző lakófunkciók.

Budapesti bérlakásból hostel - Partizan Architecture

Budapest lakóházainak jelentős része gangos épület. A beépítést a rendelkezésre álló hely maximális kihasználása szabta meg. Az utcára néző, ma is jól használható polgári lakások mellett sok sötét, folyosóra néző, komfort nélküli szoba-konyhás jött létre. A gangos házak összetett problémáira keresnek alternatív és praktikus megoldásokat a Partizan Architecture építészei, akik az elmúlt kor építészetének bátor újragondolásával, új lakásfunkciókkal egészítik ki a belváros hagyományos lakhatását.

Irán - föld alá mélyített házak

Irán vernakuláris építészete közel 7000 éves múlttal rendelkezik, mégis kiváló előképként szolgálhat a mai fenntartható építészet számára. Közép-Irán (Kashan, Naein, Yazd) területén a kegyetlen időjárási viszonyokkal és gyakori homokviharokkal sújtott területen az ember úgy tudta megvetni lábát, hogy ezekhez alkalmazkodva egyedi válaszokat talált problémáira. A zord körülmények befelé forduló, föld alá bújtatott épületeket szültek, melyeket lakóik az évszakok függvényében különböző módon használnak. A tikkasztó meleg ellen a víz és a hideg levegő is kifejezetten hatásos, így az épületekhez széltornyok kapcsolódnak és igen korai időkben megkezdődött a terület ivóvízellátó rendszerének a kiépítése.

Hongkong - kompozit építészet és mikrolakások

Kovács Gergely előadásának második felében először a Chungking Mansions-ről, Hongkong egyik híres kulturális-etnikai olvasztótégelyéről beszélt, mely funkcionális sokszínűsége miatt a kompozit építészet műfajába sorolható. A nagyon vegyesen egymásra pakolt funkciók mellett a Hongkongban kicsi beépítésre hasznosítható összterület következménye a helytakarékos lakásépítés; így a félév “old school/new school” sorozata egy csőlakásos foghíjbeépítéssel és egy maximálisan variálható lakás bemutatásával ért véget.

Hanoi - hosszú, keskeny lakóházak az óvárosban

A vietnámi főváros keskeny házai első ránézésre megdöbbenthetik a szemlélőt. Mégis hogyan és miért építettek alig egy szoba szélességű házakat a város lakói?

Hanoi - szocialista lakótelepek átváltozásai

Ázsiai kultúrákban szokásos a generációk együttélése, szervezett lakótelepi körülmények közé helyezésének problémája érdekes megoldásokat eredményezett Vietnám fővárosában.

Dan chi - huszadik századi japán lakótelepek

A lakóházépítés a globalizáció és a nagyléptékű népességrobbanás hatására a 20. századi Japánban is nagy változásokon ment keresztül. A lakhatási válság kezelésére épültek meg a nagyméretű lakótelepek, a Dan chi házak. A Japán nagyvárosok külterületein találhatók meg, céljuk olcsóbb, kedvező lakhatást teremteni a kisebb családok számára.

Gecekondu - az egy éjszaka alatt felépített ház

A törökországi nagyvárosok építészeti látványosságai közt megbújó gecekonduk, azaz „egy éjszaka alatt felépített házak” fontos részei a város struktúrájának. Az apró, általában talált alapanyagokból tákolt lakóházak a XX. században hirtelen megindult városiasodás lenyomatai.

Machiya - tradicionális japán lakás és üzlethelyiség

A japán városi életnek több, mint ezer éve hagyományos elemei a machiya kereskedő- és lakóházak, amelyek helyet adnak a munkának, az üzletnek és a lakásnak egyaránt. Napjainkban a legtöbb ehhez hasonló épület Kiotó, Kanazawa, Takayama és Kurashiki területén található, ezek az épületek évszázadokon át meghatározták a belváros építészeti karakterét.