Kovács Gergely előadásának második felében először a Chungking Mansions-ről, Hongkong egyik híres kulturális-etnikai olvasztótégelyéről beszélt, mely funkcionális sokszínűsége miatt a kompozit építészet műfajába sorolható. A nagyon vegyesen egymásra pakolt funkciók mellett a Hongkongban kicsi beépítésre hasznosítható összterület következménye a helytakarékos lakásépítés; így a félév “old school/new school” sorozata egy csőlakásos foghíjbeépítéssel és egy maximálisan variálható lakás bemutatásával ért véget.
Hong Kong földrajzi adottságainak és történelmének következményeként alakult ki a kompozit építészetnek egy csak itt jellemző változata: egyetlen háztömb városnyi lakóközösségeket, azon belül is változatos nemzetiségek jelentős csoportjait egy város minden más funkciójával együtt foglal magába. Az 1950-es évektől a hetvenes évekig 1500 ilyen, általában 15 emeletesnél magasabb háztömb épült, elsősorban lakófunkcióval, többségük Hong Kong legsűrűbben lakott szárazföldi részein (Kowloon). Ezek közül a leghíresebb a Kowloon Tsim Sha Tsui nevű részén található Chungking Mansions, amelyet Wong Kar-wai 1994-ben itt forgatott Chungking Express című filmje tett külföldön is ismertté.
A Chungking Mansions 1961-ben épült a P.Y. Lamb, Hazeland & Co. iroda tervei szerint eredetileg luxusbérházként, és az első volt az akkoriban emelt hasonló léptékű lakóépületek között, amely kompozittá válásával tükrözte Hong Kong korábbi városszerkezetének funkciók szerinti megváltozását. Addig ipari és kereskedelmi tevékenységeket csak közvetlenül a part mentén végeztek, de itt a rengeteg lakó miatt a feltörekvő társadalmi osztályoknak házon belül is érdemes volt szolgáltatásokat biztosítani. Ez először a saját lakásukban történt, aztán az egyre nagyobb profitnak köszönhetően akár más számára is kiadhatták azt. Így persze gyorsan sokat romlott a lakosság színvonala, és a labirintusszerű belső térben alig megfékezhetően jelentek meg az illegális tevékenységek is. A bűnügyi statisztikákon a biztonsági kamerák megjelenése tudott kicsit javítani.
Sokan hasonlították a Chungking Mansions tömbjét annak “mostohatestvéréhez”, Kowloon Walled City-hez, ám ott annyira elvadult a helyzet, hogy idővel teljesen áthatolhatatlanná vált, a végén pedig le kellett bontani. A Chungking Mansions viszont ma egyfajta látványosság, olcsón nyújt turistáknak, otthontalanoknak, vagy akár papírok nélküli bevándorlóknak szállást, és ha úgy vesszük, még a nemzetközi (fekete)kereskedelemnek is fontos központja. A hely megítélése egyre kevésbé egyértelmű, híressége miatt viszont egyre részletesebb tanulmányok születnek róla: az alábbi két grafikon a bangkoki Chulalongkorn Egyetem Dencity című kutatási programjának eredménye. Az első a házon belül megforduló nemzetiségek egymással való érintkezését illusztrálja különböző élethelyzetekben, a második a Chungking Mansions nemzetközi kereskedelemben értelmezett szerepét mutatja.
Hong Kongban a lakáshiány miatt minden beépítésre használható telket igyekeznek a lehető legjobban kihasználni, ezért egy, a japánhoz hasonló minilakásépítési kísérleti irányzat jelent meg. Két példa következik.
Az OPod Housing No. 1 egy szociális lakhatási kísérlet, amely sok egymásra tett, előregyártott 13 négyzetméteres betonhengerből áll egy To Kwa Wan-negyedi foghíjtelken (tervező: James Law). Az 1-2 fős hengerekben van egy rendes dolgozó-hálószoba felhajtható ággyal, minikonyha és fürdőszoba, illetve a közös terek az udvaron egy jobban felszerelt konyha és nappali. Az infrastruktúrába beletartozik a hűtés és a wifi is. Az egész ötlet legnagyobb előnye a flexibilitás és az olcsó ár: tulajdonképpen teljes telek sem feltétlenül kell a hengerek egymásra pakolásához, ideiglenesen bárhol le lehet tenni egy-egy modult; a megtakarított pénz pedig segítség a továbblépéshez.
Zárásként egy lakásátalakításról esett szó. Gary Chang a saját, gyermekkorától használt 32 négyzetméteres lakását rendezte be úgy, hogy szinte mindent el lehessen benne mozgatni az adott tevékenységhez kényelmes tér eléréséhez.
Az összesen 24 módon kialakítható alaprajz az eltolható falaknak köszönhető: kb. 3 méteren belül 3 különböző funkciójú helyiséget lehet egymástól függetlenül használni.
A kivételesen leleményes lakásbelső ajtaján kilépve azonban visszajutunk az életszagúbb Hong Kongba: ez is egy ott szokványosan hatalmas, sötét társasházban található (a függőleges sávos ablak mögött).
Kovács Gergely előadása alapján összeállította:
Ferancz Fanni, Ritoók Mihály
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.