Új félév, új téma: ki mit gyűjt?

Gyűjtünk, gyűjtögetünk, van aki élményt vagy vagyont, van aki inkább könyvet, hanglemezt, bélyeget. Esetleg lepkét. Házakat is lehet gyűjteni, mint azt teszi sok blogger a világban. 

Ez a félév a gyűjteményekről szól, elsősorban építészeti vagy építészethez közeli gyűjteményekről. Lesznek vendégeink! Egyelőre ketten szerepelnek az előadók és beszélgetőtársak gyűjteményében, de számuk várhatóan szeptemberig még növekedni fog. 

Az egyik Gáspár Balázs, a Por és sár szerzője. Évszázados kritikus szövegeket gyűjt és társít archív felvételekkel hazai építészetünk remekeiről. Eddig két „anti ország néző füzete” jelent meg, a Budapesti por és sár, valamint a Hazai por és sár.

Másik vendégünk Vincze Miklós lesz, a 24.hu építészeti szakírója, aki grofjardanhazy néven is aktív a közösségi média felületeken (Facebook, Instagram, Tumblr). Rendkívül színes és szerteágazó (gyűjtő)tevékenységéből számunkra legfeljebb a jéghegy csúcsa érzékelhető, de azon dolgozunk, hogy ősszel lebukjunk a víz alá :D 

És van saját tapasztalat is, a Malter három éve! Ami elérhető a weben és egy szűkebb válogatás Facebookon és Instagramon. És vannak az újabb (és még újabb!) gyűjtések! És van a formálódó új blog (spoiler: Afrikáról). Lesz miről beszélni, lesz mit vetíteni!

Reméljük mindenkiben mocorog egy kis gyűjtő, mert lesz feladat is: létre kell hozni egy (szigorúan 10 darabos) gyűjteményt az építészet területéről vagy valamely határvidékéről, és be kell mutatni – a gyűjtési folyamattal együtt – egy blogbejegyzésben. 

kép: kenyai kertkapuk, forrás: google street view, jm, md

Mit keresett Janáky? 4/4 - Beszélgetés Janesch Péterrel

Kötetlen beszélgetés Janesch Péterrel. A kérdező Kecskés Tibor és Jancsó Miklós, a témák: mesteriskola, hagyaték, galeri ffrindiau, széptől szépig és vissza, esetlegesség az építészetben, pattern language, szövetszerkezet, sértések és sértődések, messepalast pályázat, janáky összes.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022. 10. 25. 

A beszélgetésről csak telefonos hangfelvétel készült, az utómunkáért a köszönet a KépKockát illeti!

További információk:

Függelék 1 - résztvevők és szervezők

Függelék 2 - tervek, házak, írások

Függelék 3 - mesterek és pályatársak

Függelék 4 - fogalmak, cikkek, könyvek 

Mit keresett Janáky? 3/4 - Beszélgetés Szalai Andrással, Pazár Bélával és Szemerey Samuval

Kötetlen beszélgetés Pazár Bélával, Szalai Andrással és Szemerey Samuval. A kérdező Kecskés Tibor, a témák: venturi, rudofsky, zumthor, a vak, szent világiasság, valamilyen és nem valamilyen, strukturalizmus, másik modern, makovecz, dániások, goldfinger tanulmányutak, az építészet mint a világ megismerésének eszköze, vélt világhír, párbeszédképtelenség.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022. 10. 11.

További információk:

Függelék 1 - résztvevők és szervezők

Függelék 2 - tervek, házak, írások

Függelék 3 - mesterek és pályatársak

Függelék 4 - fogalmak, cikkek, könyvek 

Mit keresett Janáky? 2/4 - Beszélgetés Mátrai Péterrel és Major Györggyel

Kötetlen beszélgetés Mátrai Péterrel és Major Györggyel Janáky Istvánról a Habitatio tárgy 2022. őszi félévében. A kérdező Kecskés Tibor, a témák: iparterves idők, 509-es szoba, hollókő pályázat, korai tervezési munkák, homogén és heterogén, plasztikus és kristályos, ikercsillagok, falusi építészeti gyűjtések, késői stílus, családi házak, félve remegés és rajongva remegés.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022.10. 04.

További információk:

Függelék 1 - résztvevők és szervezők

Függelék 2 - tervek, házak, írások

Függelék 3 - mesterek és pályatársak

Függelék 4 - fogalmak, cikkek, könyvek 

Mit keresett Janáky? 1/4 - Beszélgetés Janáky Györggyel és Herczeg Tamással

Kötetlen beszélgetés Janáky Györggyel és Herczeg Tamással Janáky Istvánról a Habitatio tárgy 2022. őszi félévében. A kérdező Kecskés Tibor, a témák: ízlés és stílus, kortársak, példaképek, ikercsillagok, zeitlose kunst, három utolsó hódmezővásárhelyi munka, levelek árkádiából, falusi ravatalozók, növényépítészet, MOME doktori iskola.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022. 09. 27.

További információk:

Függelék 1 - résztvevők és szervezők

Függelék 2 - tervek, házak, írások

Függelék 3 - mesterek és pályatársak

Függelék 4 - fogalmak, cikkek, könyvek 

Függelék 4 - fogalmak, cikkek, könyvek

Voltak visszatérő témák és visszatérő kifejezések. Ezek egy része ismert és általános kategória volt, mint a nemzetközi stílus vagy a posztmodern, de voltak speciálisan Janákyhoz köthetők is, mint például a telepítésorientált és detailorientált. Következzen néhány kifejezés növényépítészettől szövetszerkezetig rövid magyarázatokkal és hivatkozásokkal, kiegészítve olyan fontos könyvekkel és írásokkal, amelyekre a beszélgetőpartnerek hivatkoztak, és amelyek Janáky számára is fontosak lehettek.

Függelék 2 - tervek, házak, írások

A beszélgetések során nagyon sok megépült ház, terv, rajz, írás került szóba. Ezek egy része publikus, más része nem, egy-kettő elérhető az interneten, a többség csak könyvekben vagy folyóiratokban, de ezek többsége is csak könyvtárban, mert az említett könyvek elfogytak, utánnyomásukra egyelőre (vagy egyáltalán) nincs remény. Ha elkészül a JÖ, a Janáky összes a tervezett honlappal, más lesz a helyzet, onnantól a tervek és rajzok nagy része elérhető lesz online, talán a szövegek is hozzáférhetővé fognak válni. Reménykedjünk!

Függelék 3 - mesterek és pályatársak

Sok fontos építészről beszéltek a meghívottak Janáky kapcsán. Volt olyan, akinek a neve mind a négy alkalommal elhangzott, voltak példaképek és elődök, voltak pályatársak, voltak kollégák és tanítványok. Magyarok és külföldiek, fiatalok és idősek, úttörők és követők. A beszélgetések kontextusa mutatja be őket igazán, de nem haszontalan felidézni a neveket néhány adattal, linkkel, az elhangzás logikája szerint csoportosítva.

Függelék 1 - résztvevők és szervezők

2022 őszén négy alkalommal szerveztünk beszélgetéseket a Lakóépülettervezési tanszéken Janáky István munkásságáról. Érdeklődésünk középpontjában Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című könyv házai álltak, de beszéltünk biciklis és autós gyűjtőutakról, az IPARTERVről, az elmúlt század második felének szellemi környezetéről, a falusi házak műépítészetet megtermékenyítő hatásáról, és minden egyébről, ami valamilyen módon kapcsolódott Janáky személyéhez. Meghívott résztvevőink között találni barátot, testvért, régi kollégát, társtervezőt, tanítványt, kritikust, műelemzőt, a hagyaték gondozóját - sokszor többet is egy személyben.

Magtárkeresés

A gazdasági épületek különleges építészeti karakterükkel mindig önálló kategóriába tartoztak. Többek között ez teszi őket értékessé, érdekessé. Nem véletlen, hogy számtalan magtár, istálló számít ma műemléknek. Különleges, monumentális formájukat a funkció határozza meg, mely típusonként egészen eltérő (siló, malom, víztorony, magtár, istálló).

Szépség-analógiák

Mit keresett Janáky? Erre a kérdésre kerestem a választ az egyik általa lefotózott épülethez gyűjtött analógiák segítségével.

Szép házak

Mit keresett Janáky? Szép házakat.

De mi az, ami neki szép, és mi az, amit egy átlagember szépnek tart? Megvizsgáltam, hogy hogyan változott az épület azóta, hogy Janáky István lefotózta a saját gyűjteménye számára, és megkérdeztem néhány ismerősömet, hogy ők hogyan látnák szép háznak a Balatonfüred, Kossuth Lajos utca 2. alatt található házat.

Janáky szépségideálja Bánkról

 Janáky István számos településre ellátogatott azzal a céllal, hogy gyűjtse a szerinte szép épületpéldákat. Tapasztalatai összegzéseként született meg Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című kötet. A legtöbb, könyvben szereplő példa nem tartozik se a mű-, se a spontán építészet témakörébe: valahol a kettő között helyezkednek el. Egyszerű mesteremberek munkái, akik értették a dolgukat, de nem befolyásolta őket a közízlesnek való megfelelési vágy vagy az egyetemi oktatás. Janákyt ez a sokak számára megfoghatatlan, nem kategorizálható épületréteg foglalkoztatta, valamint a szépség és az érték felkutatása, bemutatása. 

Balatonszemesi nyaralóház és Janáky

Miért kerülhetett be Janáky István gyűjteményébe az 1970-es évek végén épült, későmodern nyaralóház?

Az épület karakterét főként a markáns homlokzati tagolás adja, amely a ház arányrendszerét is meghatározza. A hosszanti homlokzat függőlegesen osztott a konzolos erkélyek ütemes kiugrása által, míg a harántirányú homlokzat három apró, lőrés jellegű nyílást enged meg az erőteljes hosszirányú felosztásban. 

Milyen házakat keresett Janáky?

 

Janáky “Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon” című gyűjteményében az ország ismeretlen építészeti szépségeit próbálja felmutatni a vidéki útjai során készült fotóin keresztül. A házak stílusa, anyaghasználata mind-mind más, ezért felmerülhet a kérdés, hogy milyen házakat keresett (talált) Janáky? 

Janá-ki?

Fél évet beszélgettünk róla, mégsem ismertük ki. Talán nem is kell kiismerni, vagy talán nem is lehet igazán. Így nem tudok válaszolni arra kérdésre, hogy ki is volt Janáky, mit keresett pontosan, és mi volt ezzel a célja. Könnyen lehet, hogy rajta kívül senki nem tud erre felelni. Így nekem is inkább csak benyomásaim vannak. Talán így érdekesebb is az örökség, amit ránk hagyott: mindenki fejtse meg, ahogy maga gondolja…

A természetben is előfordul, hogy valami, ami alapvetően a haszna miatt épül, kedves lesz a szemnek. Ha nem szól bele tanult esztétika, olyan harmónia jöhet létre, amely egyszerre nevezhető unalmasnak, semmilyennek és tökéletesnek a maga akaratlanul logikus egyszerűségében.

Egy elhagyatott épület arcai

Janáky István Az építészeti szépség rejtekei című könyvében többek között ez a kisebb egri elhagyatott épület is szerepel. Jelen épület Egerben a Berva felé vezető út mellett található. A Berva része Egerben egy külvárosi, már-már vidéki hangulatú rész Felsőtárkány felé haladva. Ez az útszakasz tele van elhagyatott gyárépületekkel, ezekbe az épületekbe már évtizedek óta mindig más és más cégek költöznek, állandó cégeket nem igazán tartanak itt nyilván. Ezért az erre található épületeknek már sok arcát láthatták az itt élők.

Anyag - forma - funkció

Mitől Ház egy ház, és azt miért látja valaki szépnek? Hogy másoknak mitől szép, vagy miért tetszik, arra nem tudok válaszolni. Hogy nekem mitől tetszik, arra viszont igen. Az épületet külső látvány szempontjából elemeztem, és azt vizsgáltam, milyen részekből és anyagokból áll, és ezek milyen szerepet töltenek be látványilag és egyben funkcionálisan is.

Mi az, ami kész?

Janáky legtöbb terve nem valósult meg, a tervezési fázisokban alkotott vázlatai és skiccei, homlokzati rajzai, metszetei és perspektív látványai azonban önállóan is teljes értékű képzőművészeti alkotásoknak tekinthetők.

Keretbe foglalt apróságok

Mégis miért ez a kis házikó? Ha megnézzük a formáját, pont olyan, mint amilyet egy óvodás gyerek rajzolna. Van egy nyeregteteje, ablaka, kéménye és kerítése, tömegében archetipikus házacska. De a kis részleteiben és anyaghasználatában rejlik a valódi varázsa. A részletek összetett anyagkompozíciója igazán egyedi és szerethető élményt ad. Mi történik ha ezeket a részleteket kiemeljük?

Elhagyott ipari épületek sorsa

Mi történik azokkal a gyárépületekkel, amelyeket már nem használunk?

A barnamezők többsége, amely egykor jelentős értéket képviselt, mára az enyészettel egyenlő, és teljesen elkerüli az emberek figyelmét. A városszöveti helyzetből, a meglévő épületállomány műszaki paramétereiből, építészeti, kulturális értékeiből, a kiépített infrastruktúra meglétéből, az épület karakteréből adódóan rengeteg potenciált jelenthetnek ezek az területek, legtöbbjüket mégsem hasznosítják újra.

Átalakulás

(1998.)

Janáky István építész munkásságához hozzátett, hogy rengeteg érdekes építészeti megoldást gyűjtött. Azt az ösztönös tisztaságot kereshette, mint Bartók Béla népdalgyűjtései során. 

Vajon mit láthatott meg ebben a Lesencefalui könyvtárban Janáky? 

Egy rejtett szépség feltárása

Janáky István: Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című gyűjteményének egyik kiemelkedő példája a jobbágyi iskola épülete. Egyike azoknak a házaknak, amelyek megtartották a fénykép készítésekor meglévő állapotukat. A ház ma is iskolaként működik, így folyamatosan karban is tartják. A fő jegyeit és karakterét meghagyták, csupán nyílászárócserék történtek, így ma is látható, milyen értékekkel rendelkezik az épület. Mindenkinek érdemes meglátogatni az iskolát, mert élőben még intenzívebben hatnak a ház szépségei, és valóban egy nem mindennapi példánya a magyar építészetnek. Ezt szeretnék bemutatni a helyszínen készült fotók.

Ablakcsere

Marcali, Rákóczi Ferenc utca 80. Kedves kis lakóház, az utcai homlokzaton hat ablakkal. Kettő amolyan megszokott fajtával és dupla ennyi hosszúkás, íves záródású, befalazott típusúval. Egészen érdekes az összkép, na de miért pont az izgalmasabbakat falazták be?

Mit nem keresett Janáky?

Mit találhatott volna és mit talált Janáky.

Rétegek

Nincs is annál szebb, mint amikor a kellemeset összekötjük a hasznossal. Ez a ház is ilyen. Bár teljes egészében nem látszik, mégis egésznek mondható a finom rétegekkel és a tökéletes arányokkal. Az „alkotó” erre biztosan nem gondolt, mégis sikerült valami gyönyörűt létrehoznia, annak ellenére, hogy csak abból dolgozott, amije éppen akkor volt.

Patchwork

1.

„Talán csak ennyi a szépség maga, hogy otthon vagyunk benne.” /Csikós Attila/

Egyes formák, textúrák az életünkben különböző hangulatokat, érzéseket váltnak ki belőlünk. Úgy gondolom Janáky is ezeket az értékeket, érzéseket kereste és örökítette meg. A Nagymaros, Zoltán utca 13.-ban található épületegyüttes hangulata és rétegei magával ragadóak. Természetesen mindenkinek mást jelent a szépség és az esztétika, de aki eredetileg talán nem is kedvelte az omladozó vakolat látványát, az annak hiányában vette észre valódi értékét. 

Szépségszelídítés

Janáky István könyve, “Az építészeti szépség rejtekei” egyik épületét szeretném különböző rétegeiben elemezni, megkísérelni annak szépségét megérteni, különböző elemzési szempontok segítségével.

Régi értékek – Vajon mindenki számára?

A blog olvasói mind ismerik Janáky István munkásságát, Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című művét. A könyv olvasása közben megismert példák ismerősek voltak számomra, mivel jómagam is egy faluból érkezem, sok hasonló házat láttam életem során. Mivel én is közöttük nőttem fel, meg sem fordult a fejemben, hogy ezek igazi értéket képviselnek. Ebből jött az ötlet, hogy mi lenne, ha megkérdezném a falusiakat, hogy ők vajon látnak-e szépséget a saját vagy más otthonában. Így ezt tettem, és ami kiderült, az meglepő volt.

Mit keresett Janáky? - és mit találtam én?

Amikor megláttam a könyvben a saját településem nevét, úgy határoztam, teszek egy sétát a faluban. Olyan utcákon haladtam végig, amelyeken az elmúlt 22 évem során már jó néhányszor jártam. Hiába jártam erre, sosem figyeltem meg igazán, mi vesz körül, sietnem kellett mindig valahová. Így vettem észre, hogy jobban ismerem azokat a házakat, amelyek előtt el szoktam menni busszal, és az ablakból rengetegszer láttam már elsuhanni a fő utca homlokzatait. Most nyitott szemmel sétáltam, és percről percre meglepődtem: hogy lehet, hogy eddig ezt nem vettem észre? 

Piros ház kék ajtóval

Munkámhoz Janáky Nemeskeresztúron fotózott házát választottam. Ami egyből megfogott a képen, az a nem mindennapi színezés volt, illetve a kopottságból adódó hangulat. Ezeket az érzéseket próbáltam megragadni, illetve továbbgondolni egy moodboard segítségével, hogy vajon belül miként festhet ez a ház, hogyha csak ezt az egy képet vesszük kiindulási alapnak.

A szépség

Janáky a szépséget kereste, mi pedig ennek a szépségnek a kézzelfogható bizonyítékai után kutatunk. Mitől lesz egy ház „szép”? Talán a szemünkkel érzékelhető esztétikumon túl a tervező belső indíttatásában és moráljában rejtőzik a keresett válasz. 

A kortárs építészetre gyakran jellemző egyfajta hiúság, ahol a vizuális vágyaink kielégítésén túl valós értéket nem hordozó alkotások készülnek, melyek olykor nagyon harsány önpropagálásba folynak át. Valószínűleg mindenkivel történt már olyan, hogy ránézett egy épületre, és egyből az jutott az eszébe, hogy na ezt biztos az „xy” tervezte. Tehát valami olyasmit keresünk ami nem csak a szemnek szép, hanem a fizikai tulajdonságain túl olyan belső erényekkel rendelkezik, amelyek szellemi értéket is társítanak az épülethez. 

Egy homlokzat egyedi részletei

Szilvásváradon, a Miskolci út 21. alatt egy hosszú melléképület (mely az Aradi vértanúk útja felől látható) perforáltan falazott ablaknyílása különleges látvány. Az épület egyéb nyílásai, annak különlegességei a homlokzat összképét is érdekessé teszik.

Anyag vagy Arány?

Vajon mitől szép egy homlokzat? Miért tetszik egy építészetben járatlan vagy épp járatos embernek? Miért kerülhet be egy építész képtárába? Vajon a használt anyagok teszik vonzóvá? Vagy a díszes ablakok, esetleg homlokzatarchitektúrák?

Lehet, hogy mindegy az anyag, csak egy szép arány kell, és mindenki oda lesz érte…? Vagy talán minden kiegészíti egymást, és a homlokzat összessége maga az alkotás, amit szépnek találunk? Ezekre a kérdésekre próbálok választ találni egy kísérlet keretein belül, Orosztony egyik melléképületének két homlokzatával játszva.

Homlokzati minták

 Janáky István gyűjtését figyelve arra a következtetésre jutottam, hogy minden épület sajátos homlokzat-struktúrával rendelkezik. A különböző anyagok egyedi kombinációit egyszerű, vonalas rajz formájában leegyszerűsítve még látványosabbá válnak az egyéni vonások.

Mit keresett Janáky? – Hogyan keres(het)ett (volna)?

Mit keresett Janáky? A kérdést csak körbejárni, megvizsgálni lehet, azonban egzakt választ sosem fogunk kapni. Csupán feltételezésekbe bocsátkozhatunk, a választ saját magunknak megfogalmazva. Az egyénenként eltérő feleletekből egy színes reakciócsokrot kaphatunk, akár egy jó beszélgetéssel megfűszerezve, de az igazi válasz a kérdésre titok marad. Ennek és az ehhez hasonló kérdéseknek ez az eszenciája.

Az épületek sorsa

Mi történik a házakkal egy világ háta mögötti kis eldugott faluban, miután megépítik őket? Az épületek életének története nagyon különböző tud lenni, és ez Veszprémgalsán sincs másképp. Egy apró szakaszába szeretnék most bepillantást nyújtani pár épület sorsának pillanatnyi felvételeken keresztül.

Az utcabeliek

Janáky István nemcsak az egyik legjelentősebb magyar építész volt, hanem elismert gyűjtő is. Gyűjteménye a szépség morzsáiból áll. Az egyszerű emberek ösztönös építésében keresi azt az őszinte emberi megnyilvánulást, azt a szépséget, amit az építészek döntő többsége elveszített. 

Egy utcában két házat is lefotózott?

A válasz igen, de vajon miért tette?

Zámoly, Belmajor

A Janáky-könyvben szereplő fénykép egyszerű szépsége ragadott meg, amikor kiválasztottam, hogy ezt az épületet szeretném feldolgozni. Pontos cím nem volt hozzá, ezért elkezdtem keresni. Első ránézésre mezőgazdasági épületnek tűnik, hosszúkás formája alapján próbáltam megtalálni műholdfelvételek alapján. Fejér megyében, Zámoly település belterületén található, innen is ered a Belmajor név. 

A ház védjegye

Janáky István - Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című könyvét lapozgatva egyre csak azon gondolkoztam, mi lehetett az egyes házak kiválasztásának oka, mi lehet a gyűjtés célja. A Janáky által írt bevezető szerint a könyvnek nem feltett szándéka hatást gyakorolni a közvéleményre, inkább egyféle belső indíttatás kifejeződése a gyűjtemény, amelyben a szerző a saját ízlését kívánja pallérozni. 

A házakat tovább szemlélve elkezdtem az első benyomásaimat és az érdeklődésemet felkeltő mozzanatokat figyelni az épületeken. Mi az, ami karaktert ad az egyes házaknak? 

Különböző anyagokból reliefeket készítve igyekeztem megragadni az egyes házak sajátos karakterét, mintha azok az épület logói lennének.