A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állati. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: állati. Összes bejegyzés megjelenítése

Állati lakóhelyek

2013 ősze az állati lakóhelyekről szólt. Amire lehetett számítani, az bejött: mi (építészek) egyáltalán nem értünk az állatokhoz, a lakásukhoz főleg, a természetfilmek készítői helyenként nagyon, de általában csak a legérdekesebb dolgokkal szeretnek foglalkozni. A biológusok nem az építész szemével vizsgálják a témát, és mindenkinek igazából csak a saját szakterülete ismerős. Kivételt képez a szabály alól Vincze Ernő, aki a Veszprémi Egyetemen PhD hallgató, és a mi kedvünkért állított össze három előadást. Neki muszáj volt kicsit építészesen viszonyulnia a témához, ami nekünk nagyon hasznos volt, de úgy tűnt, hogy neki is!

Az első előadás arról szólt, hogy van-e az állatoknak lakóhelyük, és ha van, milyen célból építik. A második a sokszor igen összetett társadalmakban élő állatokat mutatta be, a harmadikban parazitákat és egyéb egymásban élő állatokat láthattunk. 

Volt egy előadásunk, amit Groó Zita, Ernő kollégája tartott. Ő a güzüegerek kutatója, és arról beszélt, hogy milyen egy éveken át tartó célzott kutatás, hogyan kapcsolódnak egymáshoz különböző nemzeti kutatások, és mi az, ami a terepen dől el, és mi az, amiről még mindig nem tudunk eleget.

A félév során a nagy- és kiselőadásokon annyi alkalommal került elő az evolúció témája, hogy megkértük Ernőt, foglalja össze az evolúciós kutatások lényegét, aki ezt egy új előadásban meg is tette.

A feltöltött előadások talán Ernő és Zita nélkül is érthetők, de az érdekes részleteket mindenképpen nélkülöznünk kell... ahhoz be kellett volna járni a félév során!

A hallgatók a félév során érdeklődők voltak, rendesen jártak - amíg el nem sodorta őket a félév kétharmada tájékán a zéhás-pótzéhás-ógyés-kogyos-háefes-szerkgyakos borzalom, onnantól mindenki csak a saját dolgára koncentrált. Vagy szinte mindenki, ezt most ne részletezzük : )

A végül kiposztolt állati lakóhelyek elég változatosak, de sajnos reprezentatívnak egyáltalán nem mondhatók, ahhoz ennek legalább a kétszerese kellett volna. Talán majd egyszer... talán. De mindent egybevéve: nagyon érdekes és szórakoztató félév volt, örülök, hogy bejárhattam!

Sasok



A sasokról általában
A sasok nagytestű ragadozó madarak, csőrük nagy, kampós, lábuk erős, éles karmokkal. Általában a tojó 1-2 kg-mal nagyobb, mint a hím. Szabadban 15-20 évig élnek, de fogságban elérhetik a 40 éves kort is. Évente egyszer, általában tavasszal, amikor a lehető legtöbb a táplálék, 2 tojást raknak, amiből gyakran csak egy fióka marad életben. A fiókákra jellemző a káinizmus, ami azt jelenti, hogy a fiókák egymás ellen fordulnak, és az erősebb elpusztítja a kisebbet. Magányosan vagy párban élnek. 4-5 éves korukra lesznek ivarérettek. Fiatal korukban kóborolnak, hatalmas területeket járnak be (több kontinensen is megfordulnak). Ezen „utazások” alkalmával felmérik a terepet az ideális élőhelyet keresve. Szempontjuk a zavartalan, lehetőleg ember-mentes hely, ahonnan belátják a környezetet, és a táplálékbőség. Évek alatt alakítják ki vadászterületüket, ami akár 500 km2-nél nagyobb is lehet. A fiókák nevelésében a saspár testvériesen osztja el a feladatokat: mindenki részt vesz a kotlásban, etetésben, tanításban. Párjukat az átfedésben lévő territóriumok segítségével, vagy miatt találják meg. Ha nem történik haláleset, egymás mellett maradnak.

Termeszvárak


A termeszekről röviden...


ízeltlábúak törzse, rovarok osztálya, termeszek rendje (Isoptera)
    - több, mint 1600 faj tartozik ide

A Termitidae a termeszek rendjének egyik családja. Az ide tartozó fajok építik azokat a termeszvárakat, amikről a későbbiekben szó lesz.


Fejlődésük:

A termeszek lárváiból szaporodni nem képes egyedek lesznek, amik három különböző irányba fejlődhetnek tovább. Lehetnek dolgozók, akiknek a feladata a termeszvár építése, a királynő etetése, a peték és az élelem szállítása. Lehetnek katonák, az ő feladatuk a vár védése a ragadozóktól, vagy más termeszektől. A harmadik lehetőség a szaporodni képes egyeddé válás, belőlük lesz a király és a királynő. Ezek kezdetben szárnyakkal rendelkeznek, kirepülnek a várból és máshol telepednek le. Ha megtalálták a megfelelő helyet, elkezdődik az utódok gyártása. A királynőnek ezek után nincs is más feladata, mint petéket rakni. A petékből aztán lárcák lesznek, és kezdődik a folyamat elölről.



Trópusi korallok


Besorolásuk

törzs: csalánozók 

osztály: virágállatok

Déli papírdarázs (Poistes dominula)




Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Család:Valódi darazsak (Vespidae)
Alcsalád: Polistinae (és Vespinae)
Nemzetség: Polistes (és Vespula)


Talegallatyúk és homoki ásótyúk, azaz a természetes hőfokszabályozás mesterei


A talegallatyúk (Alecturalathami) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és az ásótyúkfélék (Megapodiidae) családjába tartozó Alectura nem egyetlen faja. Ausztrália északkeleti és keleti részének esőerdejeiben és nedves éghajlatú erdejeiben él.
Testhossza 70 centiméter, súlya 1600 grammig. Nyaka és feje vörös és csupasz. Tollazata fekete rejtőszínű. A tojó kisebb, mint a hím, a nyakán levő lebernyeg sem annyira feltűnő.


Kolibrik, avagy a lebegő "drágakövek"

A kolibriféléket a szivárvány minden színében pompázó, fényesen csillogó tollazatuk miatt nevezik őket hazájukban "drágaköveknek". Élőhelyük Észak- és Dél-Amerika. A sarlósfecske-alakúak rendjébe tartoznak. 112 nemük, 341 fajuk van számon tartva. Súlyuk 1-5 gramm között van. Akár 17 évig is élhetnek, ami csodaszámba megy életmódjukat tekintve.

Mézelő méh

A mézelő méh (Apis mellifera L.) (Hymenoptera, Apidae) magas fokú alkalmazkodó képessége miatt a mérsékelt övtől a trópusokig számos élőhelyen megtalálható, Dél-Afrikától Skandinávia északi határáig, illetve Nyugat-Ázsiától Európáig elterjedt. Napjainkig hozzávetőleg 25000 méh-alfajt határoztak meg, de ezek közül csak tízet sorolnak a mézelő méhek közé.

Lugasépítő madár

selyemmadár                                 vogelkop madár                                             nagy lugasépítő madár
Az állatvilág legnagyobb csábítói Ausztrália és Új-Guinea szigetén őshonosak. A madarak osztályába és ezen belül a verébalakúak rendjébe tartozik a lugasépítők családja. Régen az európai felfedezők azt hitték lugasaikra, hogy bennszülöttek művei. Az új-guineai bennszülöttek csodálattal tekintenek rájuk és munkájukat egyenértékűnek gondolják saját nászadományukkal.

Búvárpók (Argyroneta aquatica)

A búvárpók az egyetlen pókfaj, amely egész életében víz alatt él. Az állat növényekkel sűrűn benőtt, különböző méretű állóvizek lakója. Leggyakrabban lápos tavakban, vizesárkokban, alkalomadtán halastavakban található. A vízipók levegővel töltött tágas harangot létesít a víz alatt. Finom, kettős szőrzete lehetővé teszi, hogy a víz felszínéről levegőbuborékokat vigyen a víz alá. 


Güzüegér!

Ma tartja Zita a güzüegeres előadást, utána még kicsit beszélgetünk, és vége a félévnek. Gyertek sokan, a múltkori 4 fős közönség elég elkedvetlenítő volt. Vagyis nem ők, hanem a többiek hiánya!

Albérlők a sasfészekben

Tegnap volt szó a sasfészkekről, ennek kapcsán szeretnék Veletek megosztani egy friss hírt a Magyar Madártani Egyesülettől: http://mme.hu/component/content/article/15-legfrissebb-hirek/2231-egy-ueres-parlagisas-feszek-elete.html


A hód építész vagy kártevő?

A rágcsálók rendjébe és a hódfélék családjába tartozik az eurázsiai és a kanadai hód is.
A jellemzőik és életmódjuk hasonló, de különböző módon építkeznek.


Tinbergen négy kérdése

Szeretnék egy kis segítséget nyújtani a kiselőadások felépítéséhez.
Mi, viselkedésbiológusok, amikor vizsgálunk egy állati viselkedést, hagyományosan négy kérdésre keressük a választ. Ezeket a kérdéseket Niko Tinbergen holland etológus fogalmazta meg, ezért hagyományosan "Tinbergen négy kérdésének" nevezik, és a következőképpen hangzanak:

1. Mechanizmus: milyen módon hajtja végre az állat azt az adott viselkedést?
2. Funkció: milyen környezeti kényszerekre adott válaszként viselkedik az adott módon az állat?
3. Ontogenezis: hogyan alakul ki az adott viselkedés az egyedfejlődés során?
4. Filogenezis: hogyan alakult ki az adott viselkedés az adott állatcsoportban az evolúció során?

Ha erre a négy kérdésre választ tudunk adni, akkor mondhatjuk, hogy minden szempontból megvizsgáltuk az adott viselkedést. Egy példán demonstrálom, hogy hogyan kell ezekre választ adni.

Viselkedés: a keresztes pók kerek hálót sző.
1. Mechanizmus: a pók selyemszálakat feszít ki a faágak között, melyeket a szövőmirigyében állít elő. Utána körkörös irányban befelé haladva elkészíti a hálót.
2. Funkció: a háló célja a táplálékszerzés: a repülő rovarok beleragadnak a hálóba, így a pók táplálékává válnak.
3. Ontogenezis: a hálószövés a pókok genetikailag kódolt, veleszületett képessége, azt nem kell tanulniuk.
4. Filogenezis: a legtöbb pókfaj képes selymet előállítani. Az ősibb jellegű pókfajok a talajon szövik a szabálytalan formájú hálójukat, a szabályos, kerek háló ebből tökéletesedhetett.

Persze, nem ez az egyetlen módja egy viselkedés leírásának, de a négy kérdés szolgálhat egyfajta útmutatóként.

Mit mond a róka?

A tegnapi órán valaki, viccből, megkérdezte, hogy mit mond a róka.
Ahogy az wired.com cikkéből kiderül, a norvég énekesek nem is tévedtek akkorát.

Kiselőadás témák

Üdvözlök mindenkit!
Összegyűjtöttem, hogy milyen témákat lehet választani a kiselőadásokhoz.
Ezeket az alábbi Google dokumentumban tekinthetitek meg:
https://docs.google.com/spreadsheet/ccc?key=0Au3ZvpGI3jVedDBnSzg5NHIyVHJ3eGJBQ1RPaTVhSnc#gid=0
Kedden, a bevezető előadáson mindegyikről mondok pár szót!

More than honey


Még én se láttam, de az előzetese nagyon biztató! Itthon A méhek világa címen ment a mozikban tavasszal/nyáron (?), de most nem találtam sehol.