Déli papírdarázs (Poistes dominula)

Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)

Osztály: Rovarok (Insecta)

Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)

Család:Valódi darazsak (Vespidae)

Alcsalád: Polistinae (és Vespinae)

Nemzetség: Polistes (és Vespula)

elterjedés

A polistes nemzetség világszerte elterjedt, európai és észak-amerikai fajai számban felülmúlják az összes többi társas darázsfajét. Mondhatni, az átlagdarazsak.
Az eurázsiai földrészen őshonos, az északi régiókat kivéve szinte mindenhol nagy számban van jelen. Ausztráliában 1945-ben, az Egyesült Államokban 1972-ben írták le először.  Az eltelt idő alatt egyedszámuk sokszorosára emelkedett. Invazív volta Olaszország egy vizsgált területén is megmutatkozott, ahol három év leforgása alatt vált egyeduralkodóvá.

 

habitus

A papírdarazsak kis kolóniákban, társas életmódot folytatnak. Jellemzően az ember környezetében választanak lakhelyet, azonban a személyes találkozást kerülik.  A kolóniát tavasszal, az előző évben megtermékenyített királynő alapítja, néhány kísérőjével.

 

építkezés

A fészek anyaga magas cellulóztartalmú, rostos szárazanyag és darázs által kiválasztott kötőanyag. Ebből a papírszerű anyagból épül a hártyás falú, vízálló sejtszerkezet. Ha van növényzet, a rostanyag fából származik, városias környezetben azonban a hullámkarton is kívánatos számukra.

Az otthon a Polistinae alcsaládban függesztett (faág, szarufa, ablakkáva, ereszalja), nyitott módon készül a burok nélküli egylépes fészek. Ennek okán esernyős darázsnak is hívják őket.  A Vespinae-fajoknál zárt helyre (vakondjárat, odú) készül többrétegű, külső burokkal övezett tömb.
Az első cellák a királynő által készülnek petéi számára, akiket ő is táplál majd. A további peték számára a kikelő dolgozók építik tovább a fészket. Átmérője legfeljebb 20 cm, a cellák könnyen csatlakozó, hexagonális alakot vesznek fel. Egy időben 20-30 kifejett példány lakja, a maximális létszám 100-150 lehet. A fészek az adott évre szól, a tél elmúltával új fészek épül. A különböző lakhelyek mind rendelkeznek darazsat pusztító ragadozóval, így a folyamatos szaporulat ellenére korlátozott a létszám.

 

hétköznapok

A peték néhány nap alatt kikelnek, de a kiesés veszélye miatt nem hagyják el a fészket, helyben bábozódnak be. A dolgozók etetik őket hernyódarabokkal, rovartetemekkel, amiért cserébe a lárvák édes váladékukkal táplálják őket. A kifejlési ciklus 40 napja után maguk is dolgozókká válnak.

A következő generációban már ivaros lárvák nevelkednek. Pozíciójuk megtartása érdekében eleszik a táplálékot a harmadik generáció elől. A nyár folyamán a fészek megüresedő celláiba ismét kerülhet pete. A hőséget szájukban hozott vízzel illetve a fészek feletti heves szárnyverdeséssel vészelik át.

Augusztus végén az ivarérett fiatalok kirepülnek , majd párzanak. A nőstények téli búvóhelyet keresnek királynői álmaikhoz. A dolgozókat szabadon engedik, akik a fagyok beálltáig hátralévő napjaikon az édes ízek élvezetének élnek.

 

rokonok

francia darázs (Polistes gallicus)  jellemzően nedves faanyagból építkezik
padlásdarázs (Polistes nimpha)
arany papírdarázs (Polistes fuscates) arcmintázatukról felismeri  társait, ami egyedibb arcberendezést feltételez; zsákmányfajait kisebb hatékonysággal ismeri fel  (evolutív adaptáció)

kecskedarázs (Paravespula vulgaris) földbe épít, ha kavicsba ütközik,  aláássa
szögletesfejű darázs (Dolichovespula media) csíkos fészek
norvég darázs(Dolichovespula norwegica) 2-3 lépes kis fészek, erdőben
osztrák darázs (Vespula austriaca) nincsenek dolgozók, a királynő elfoglalja más faj fészkét

 

+1 antiméh

Alkati hasonlóságuk okán gyakran összetévesztjük a darazsat és a méhet. Azonban mind életmódjukban, mind viselkedésükben jelentős különbség van köztük. A méhek kizárólag saját váladékukból hozzák létre a lépet, melynek mindkét oldala cellás, lakott.

Táplálékuk zöme növényi, amit a lép szélső celláiban tárolnak. A darazsak édes nedveket csak desszertként fogyasztanak. Önvédelem során a méhek elpusztulnak, kampós fullánkjuk beletörik az áldozatba; a Vespidae-k egyenes fullánkkal rágó szájszervvel rendelkeznek, így túlélhetik a konfronrtációt (és rághatják tovább a fészeknek valót).

A közhiedelem rettegett kerekded, szőrös lódarazsa is méh, igazi valója a francia papírdarázs felnagyított alakjára hasonlít.

A darázs, bár mézet nem gyárt, mégis hasznos számunkra. Énekesmadarakéval vetekszik rovarkártevő-fogyasztása.

http://www.youtube.com/watch?v=eDbb-toFNtg

http://www.bbc.co.uk/nature/life/Vespidae

forrás:
http://ento.psu.edu/extension/factsheets/dominulus-or-european-paper-wasp
http://animaldiversity.ummz.umich.edu/accounts/Polistes_dominula/
http://magyarnarancs.hu/tudomany/nagyvarosi_termeszetbuvar_darazsak-59406
http://link.springer.com/article/10.1007%2FPL00001694#page-1
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9li_pap%C3%ADrdar%C3%A1zs
http://index.hu/tudomany/2012/11/20/darazsfeszek/
http://www.hindawi.com/journals/psyche/1983/032347/abs/