selyemmadár vogelkop madár nagy lugasépítő madár |
Az állatvilág legnagyobb csábítói Ausztrália és Új-Guinea szigetén őshonosak. A madarak osztályába és ezen belül a verébalakúak rendjébe tartozik a lugasépítők családja. Régen az
európai felfedezők azt hitték lugasaikra, hogy bennszülöttek művei. Az
új-guineai bennszülöttek csodálattal tekintenek rájuk és munkájukat egyenértékűnek gondolják saját
nászadományukkal.
SELYEMMADÁR
Lugasa a „vesszőfolyosó-lugas”.
Két, párhuzamos, ágakból épített falból áll. Díszesebb madár, ezért a lugasai egyszerűbbek. A hímek 7-8 évig nem
ivarérettek, ez a tanulás időszaka. Mivel ekkor még tollazatuk sem a fajra
jellemző selyemfényű kék, ezért az idősebb hímek tudják, hogy még nem
vetélytársak, így lehetőségük van tőlük tanulni, a közelükben lenni.
A lugas köré a madár alapvetően kék
színű tárgyakat, dolgokat gyűjt, de fiatal korban előfordul a sárga szín használata is. A tisztán kék
szín az érettségre, tanultságra
utal. A lugas ágait kék bogyókból nyert festékkel be is festik.
A hím folyamatosan figyel a háttérből, ha fészke már elkészült. Egy
tojó érkezésekor a számá-ra legkedveltebb tárgyat a csőrébe veszi és násztáncot járva igyekszik elcsábítani
a nőstényt.
A döntésnél a nőstények életkora és tapasztaltsága is számít:
- fiatalok: a lugasra koncentrál
(tánc néha elijeszti)
- idősebbek: a hím táncát értékelik,
mert tudják, hogy nem
fenyegető rájuk nézve
kapcsolódó videó: http://youtu.be/U89tw093s_Y
VOGELKOP MADÁR
Ágakból és gallyakból épít „kunyhót”, ami előtt
mohaszőnyeg terül el. Ide gyűjt össze, akár egész távoli helyekről,
gondosan válogatott színes dolgokat:
gyümölcsöket, virágokat, bogyókat, bogarakat, pillangó szárnyakat, makkokat.
Ezeket nem csak egyszerűen egy halomba hordja, hanem egy művészi
alkotást komponál belőlük. Minden egyes madár saját egyéniségének megfelelő elrendezést és színeket választ. A földrajzilag különböző helyen található lugasfajták
építése, lehet kulturálisan átadott tudás, úgy mint az emberi művészeti
stílusok. Egy madár élete során megszerzi saját populációjának jellemző
vonásait, ezért arra következtetnek, hogy a lugas építési stílusa nem teljesen
velük született, hanem egy tanulási
folyamat során, kulturálisan átvett tulajdonság (kísérletek színes pókerzsetonnal).
Kutatások szerint minél egyszerűbb egy hím tollazata, annál díszesebb lugast épít.
Kutatások szerint minél egyszerűbb egy hím tollazata, annál díszesebb lugast épít.
A hímek folyamatosan figyelik egymás lugasait, sokszor el is lopnak egy-egy dolgot vagy
kárt is tesznek benne.
NAGY LUGASÉPÍTŐ MADÁR
Két falból álló lugast
épít, melyhez csontokból, kagylókból és kövekből készít alapot. Ezen kívül más szürke tárgyakat is
összegyűjt (sokszor emberi eredetűeket is). Hosszú órákig rendezgeti a földbe szurkált gallyak és ágak tövében a sugárutat,
ami következetesen kifelé szélesedik. Ha a nőstény elég közel merészkedett és
beállt a sugárút elejére, akkor a hím színes
gyümölcsöket, virágokat mutat
fel a csőrében. A tojó ez alapján dönti el, hogy mennyire tetszett neki a
bemutató. A hím a „sugárút” építésekor a nagyobb tárgyakat távolabb, a
kisebbeket közelebb helyezi el, az út kezdetéhez. Mivel a távolabbi tárgyak
kisebbnek tűnnek, mint a közelebbiek, ezért ez az elrendezés olyan illúziót
kelt, mintha az út alkotóelemei egyenlő nagyságúak lennének és az alapozott
terület a valóságosnál kisebb lenne.
Ezt az illúziót nevezik kényszerített perspektívának és
valószínűleg arra szolgál, hogy kiemelje
a színes tárgyakat felmutató hímet, akinek a tollazata nem díszes.
Ennek a fajnak a lugasa
a legnagyobb: 1 m hosszú és 45 cm magas is lehet. Építkezéskor a hímet sokszor fiatal hímek is segítik, így fejlesztik
a képességeiket.
A tojó egyiküknél sem ezt használja fészeknek a költéshez. Egy egyszerűbb, csésze alakú fészket készít erre a célra.
A hímek területeket birtokolnak és annak egyik kedvenc
helyén építik a lugast. Akár évtizedekre is lefoglalhatják a lugas helyét, ám előtte 5-6
évig csak tanulnak.
kapcsolódó videók: http://youtu.be/pG5SUX1V6BE
Készítette: Petró Noémi
Csodálatos.
VálaszTörlés