Adaptált modernizmus - Weichinger Károly

Weichinger Károly 1893. október 12-én született Győrben. Kézügyessége már fiatalon megmutatkozott, amire középiskolai tanárai is felfigyeltek. Művészi affinitását végül - részben szülői iránymutatás révén - az építészetben oldotta. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen (mai BME-n) végezte el 1921-ben. Az egyetem elvégzése után oktatói pályára lépett, kezdetben az Iparművészetin később műegyetemen a középület tanszéken tanított és vált elismert professzorrá. Épületszerkezettan, alaktan és rajzolás valamint építészeti akvarellfestés is a kurzusai közé tartozott. Polónyi Károly visszaemlékezéseiben így idézi kedves tanárát, aki így oktatta hallgatóit: „A városnak állandóan mesélni kell az utcán járóknak. Az epikát bele kell vinni az építészetbe és a várostervezésbe. Értik kérem.”

A 20. század lenyomata - Wellisch Andor

A Habsburg-Magyar Monarchia korában elismert építész, vágvecsei Wellisch Alfréd fiaként született Wellisch Andor, római katolikus hitre tért zsidó család sarjaként, a második világháborút követően Vecsey Andorra magyarosította nevét. A Budapesti Műegyetemen szerzett építész diplomát 1910-ben, majd Münchenben és Berlinben is tanult és dolgozott.. Hazaköltözése után fokozatosan  apja irodájának vezetését vette át. A Wellisch család a kor egyik legtermékenyebb építészdinasztiája volt. 

A magyar modern zivataros évtizedeiből - Ligeti Pál és Molnár Farkas

A tiszta, absztrakt rend nem nyerhetett volna teret elméleti alapok nélkül, melyeknek lefektetésében jelentős szerepkört vállalt Ligeti Pál, majd alkotótársával Molnár Farkassal gyakorlatba helyezve bizonyították a modern létjogosultságát. Szövetségük azonban nem egy steril vákuumban, hanem a két világháború közötti Magyarország politikai és esztétikai zivatarai közepette kovácsolódott.

Modernizmus felé - Tauszig Béla és Róth Zsigmond

Tauszig Béla és Róth Zsigmond életműve érzékeny lenyomata annak az átmeneti korszaknak, amely során a 20. század eleji budapesti építészet lassan, de határozottan eltávolodott a historizmus és a szecesszió formanyelvétől, és a modernizmus felé fordult. Munkáik nem egy hirtelen stílusváltást dokumentálnak, hanem egy fokozatos gondolkodásbeli átalakulást, ahogyan a díszítés visszafogottabbá, a tömegformálás fegyelmezettebbé, a homlokzat pedig egyre inkább a ritmus és a funkció kifejezőjévé válik. 

Amikor a dísz elhalkul - Vágó László

A 20. század elején a magyar építészet gyors átalakuláson ment keresztül: a díszes szecessziót lassan felváltotta a letisztult, modern szemlélet. Vágó László pályája különösen jól mutatja ezt a változást. A korai, részletgazdag villáktól a Napraforgó utcai modern házakig vezető út nemcsak stílusváltás, hanem egy építész személyes alkalmazkodása is volt egy új korszak ritmusához.

Sporttól az építészetig - Hajós Alfréd

Hajós Alfréd sokoldalú ember volt, aki az építészet mellett foglalkozott labdarúgással, úszással, újságírással, ő volt az első magyar olimpia bajnokunk. Hajós Alfréd 1899 júliusában szerzett a Magyar Királyi József Műegyetemen építészeti oklevelet. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadion tervvel ezüstérmet szerzett. Munkásságát Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában kezdte. Több stílusban alkotott, a szecessziótól egészen a modern stílusig.

A kivétel erősíti a szabályt - Wälder Gyula

A kutatásban Wälder Gyula munkásságát vizsgáljuk, azon belül is azt, hogy egy leginkább a neobarokkot kedvelő és abban kiemelkedő tervező hogyan jut el a modernista stílushoz, hogyan alakul ezáltal a tervezői szemlélete. 

Wälder Gyula (Szombathely, 1884. febr. 25. – Bp., 1944. jún. 10.) pályája során jelentős mennyiségű épületet hagyott maga után Magyarország-szerte. Leginkább neobarokk műveiről ismert, de emellett szecessziós és modern stílusban is alkotott. 1905-ben a Királyi József Műegyetemen szerzett építész oklevelet. Később a Budapesti Műegyetemen tanított, dékán, majd az egyetem rektora is lett.

Forma és funkció határán - ifj. Masirevich György

 Ifj. Masirevich György (1904–1989) építész életútja a magyar modern építészet korai, dinamikus szakaszának hiteles tükre, amely azonban gyorsan konzervatív fordulatot vett, majd a tengerentúlon fejeződött be. Építészeti filozófiájában a funkcionalista racionalitás és a társadalmi felelősségtudat találkozott, célja pedig nem pusztán stílus, hanem a nemzetépítés etikai alapokon álló küldetése volt. Több írása fennmaradt, melyek hangvétele határozott, kritikus és szókimondó.

A Csontváry-képek megmentője - Gerlóczy Gedeon

A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Gerlóczy Gedeon (1895–1975) a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnök diplomát 1917-ben. Pályája kezdetén az eklektikus stílusból indult, de külföldi tanulmányai hatására gyorsan a hazai modern építészet egyik élharcosává vált, munkáit a letisztult formák és a racionalitás jellemezték.

Új félév, új téma: Ritmusváltás

A két világháború között, ha jót akart magának az építész, neobarokk stílusban tervezett Magyarországon – különösen akkor, ha állami megbízásra pályázott. Az így kialakult és főként vidéken egyeduralkodóvá vált stílus a húszas évek végére konkurenciát kapott: a jobb tervezők egyre inkább a modernizmus felé fordultak. A folyamat előbb-utóbb az állam neobarokk sztárépítészeit is elgondolkodtatta: talán ideje lenne felvenni a ritmust?

Ezt a jelenséget, a ritmusváltást próbáljuk meg feltérképezni a félévben. Lesznek városi séták, előadások, műhelymunka, lesz hallgatói feladat is konzultációval. Állandó vendégünk lesz Dévényi Tamás, a korszak kiváló ismerője, vele együtt dolgozik a részleteken a stáb: Jancsó Miklós, Máthé Dóra és Peitl Péter.

kép: Madách Imre tér, 1957 (szerk.)
forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Közös Értékek

Lux Alice és Gregersen Hugó különleges kapcsolatának és életművének alapjait a művészetek iránti közös szenvedélyük és a kettejük közötti mély egyetértés adta: „Mert úgy meglepett engem, hogy bár másutt születtünk, másként neveltek, máshogy éltünk, mégis mindig, mindenben egyet gondolunk és érezünk” – emlékezett vissza Lux Alice.

Közös munkájuk egyik legfontosabb eredménye a budapesti Fő utca 37/c szám alatti bérház, amely nem csupán egy épület, hanem a házaspár életének és munkásságának lenyomata. Ez az épület a közös tervezés és művészi együttműködés egyik legkiemelkedőbb példája, amelyben az építészet és a szobrászat tökéletes harmóniában találkozik. 

Bérpalota

Fried Miksa és Fenyves István az 1930-as években jelentős hatással volt Budapest modern építészeti arculatának formálására. Egyik jelentős alkotásuk a Nyugati pályaudvar mellett található a Bajcsy-Zsilinszky (régen Vilmos császár) út 65. szám alatt. A mezzaninnal rendelkező, ötemeletes,  dekoratív modern bérpalota az egykori London Szálló helyén, 1937-1938-ban épült.

Arts and crafts and

A III. kerület szélén, a Kolosy tér 1/A házszám alatt tör elő a földből egy 1941-ben épült, arts and crafts stílusjegyeket népies motívumokkal elegyítő, sok szempontból mégis modernnek mondható bérház. 

Kik jártak itt

A Városmajor utca 48/b alatt álló, Vágó József által tervezett épület barátságos módon szelídíti meg a modern építészetet. További különlegessége, hogy egykor otthona volt a 20.századi magyar irodalomnak, így nem csak építészeti, hanem kultúrtörténeti hagyatékkal is rendelkezik.

Plánum

A Horváth Mihály téren áll egy ház. Földszintje rózsaszín, a többi emelet az évtizedek porától piszkosfehér. Két, felfelé futó relief sor díszíti. Első ránézésre egy teljesen hétköznapi épület, a legtöbb ember figyelmét minden bizonnyal elkerüli, pedig megannyi titkot rejt ez a ház, és ha elkezdünk figyelni rá, szépen lassan elénk tárja. 

Toldás-foldás-ferdítés

A Bazilikától csupán néhány lépésre található a Sas utca 7. szám alatt egy modern stílusú bérház, melynek építtetője a Beltelek Értékesítő Kft volt, és Fried Miksa és Fenyves István építészeti tervei alapján épült, amely az utcáról felpillantva szinte úgy tűnik, mintha önnön képe karikatúrájaként fagyott volna az időbe.

Az épület maga nem szolgál semmilyen kirívó, szokatlan tulajdonsággal, a szimmetrikusan elhelyezett travertin homlokzat, a zárterkély és a szalagablakok abszolút tipikus modernista vonások. Ezzel ellentétben a ház és környezete múltjában- jelenében nem egy olyan lódítás, ferdítés, szelídítés fedezhető fel, amely hatására késztetést érzünk, hogy szemeinket eltakarva vagy fejünket elfordítva kényszeresen ne vegyünk tudomást bizonyos jelenségekről. 

Hengermalom

A Fehérvári út 88/a-b cím alatt található bérházat a Budapest Székesfőváros Elekrtomos Művek megbízásával Rerrich Béla műépítész tervezte 1926-tól és 1928-ban épült meg. Az épület Art Deco stílusú német reneszánsz tömegformákkal és expresszionista részletformákkal. A fő homlokzat visszahúzott és átlósan lecsapott, a kereszteződésben egy kör alakú teresedést indítványozva, amelyet a többi épület építésekor már nem vettek figyelembe, így ez nem jött létre. Az épületnek 4 házegysége van, amiből a 3 utcai szárny tisztiviselő lakásokat tartalmaz, míg a Hengerhalom utcáról megközelíthető negyedik egység egy zárt udvart vesz körül, ami kisebb munkáslakásoknak épült.

Olasz módra

A Csalogány utca 26. szám alatti, a Nagybátony-Ujlaki Rt. iparvállalat nyugdíjintézete által építtetett bérház Árkay Bertalan olaszos hatású, különösen elegáns és letisztult formájú alkotása. Első ránézésre talán ki sem tűnik az elegánsabb budai bérházak sorából, ám tüzetesebben szemügyre véve feltűnnek egyszerre modern, s mégis klasszikus viselkedései. Sok rejtélye van ennek a háznak: különös helye az épp kiszélesedő utcában, a környéken egyedülálló földszinti árkádsora, gazdag belső világa, korában haladó szerkezetei, és még lehetne sorolni. Ebben a posztban ezeknek eredünk utána.

Három felvonás

A 7. kerületi Szövetség utca 17. szám alatt álló ház alakulása szorosan összefüggött az itt lakók és a tulajdonosok sorsával. Az épület elődei 1861 óta sorra cserélték gazdáikat, emiatt kétszer is lerombolták ezeket és új épületeket húztak fel helyettük. Egy ilyen cserének köszönhetően képezi mai állapotában a ház az utca egyik különleges színfoltját 1932 óta.

Kettős bérház

A 12. kerületben a Kléh István utca 3/b-c házszám alatt található modern stílusú épület 1937-ben épült Kósa Zoltán tervei alapján. A  zártsorú beépítésű kettős bérházat Csató Jenő építtette. Az épület a háború előtti modern építészet egyik igényesen megformált darabja, a környező épületekkel harmonikus utcaképet alkot.