Tauszig Béla és Róth Zsigmond életműve érzékeny lenyomata annak az átmeneti korszaknak, amely során a 20. század eleji budapesti építészet lassan, de határozottan eltávolodott a historizmus és a szecesszió formanyelvétől, és a modernizmus felé fordult. Munkáik nem egy hirtelen stílusváltást dokumentálnak, hanem egy fokozatos gondolkodásbeli átalakulást, ahogyan a díszítés visszafogottabbá, a tömegformálás fegyelmezettebbé, a homlokzat pedig egyre inkább a ritmus és a funkció kifejezőjévé válik.
A 20. század elején a magyar építészet gyors átalakuláson ment keresztül: a díszes szecessziót lassan felváltotta a letisztult, modern szemlélet. Vágó László pályája különösen jól mutatja ezt a változást. A korai, részletgazdag villáktól a Napraforgó utcai modern házakig vezető út nemcsak stílusváltás, hanem egy építész személyes alkalmazkodása is volt egy új korszak ritmusához.
Hajós Alfréd sokoldalú ember volt, aki az építészet mellett foglalkozott labdarúgással, úszással, újságírással, ő volt az első magyar olimpia bajnokunk. Hajós Alfréd 1899 júliusában szerzett a Magyar Királyi József Műegyetemen építészeti oklevelet. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadion tervvel ezüstérmet szerzett. Munkásságát Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában kezdte. Több stílusban alkotott, a szecessziótól egészen a modern stílusig.
A kutatásban Wälder Gyula munkásságát vizsgáljuk, azon belül is azt, hogy egy leginkább a neobarokkot kedvelő és abban kiemelkedő tervező hogyan jut el a modernista stílushoz, hogyan alakul ezáltal a tervezői szemlélete.
Wälder Gyula (Szombathely, 1884. febr. 25. – Bp., 1944. jún. 10.) pályája során jelentős mennyiségű épületet hagyott maga után Magyarország-szerte. Leginkább neobarokk műveiről ismert, de emellett szecessziós és modern stílusban is alkotott. 1905-ben a Királyi József Műegyetemen szerzett építész oklevelet. Később a Budapesti Műegyetemen tanított, dékán, majd az egyetem rektora is lett.
Ifj. Masirevich György (1904–1989) építész életútja a magyar modern építészet korai, dinamikus szakaszának hiteles tükre, amely azonban gyorsan konzervatív fordulatot vett, majd a tengerentúlon fejeződött be. Építészeti filozófiájában a funkcionalista racionalitás és a társadalmi felelősségtudat találkozott, célja pedig nem pusztán stílus, hanem a nemzetépítés etikai alapokon álló küldetése volt. Több írása fennmaradt, melyek hangvétele határozott, kritikus és szókimondó.
A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Gerlóczy Gedeon (1895–1975) a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnök diplomát 1917-ben. Pályája kezdetén az eklektikus stílusból indult, de külföldi tanulmányai hatására gyorsan a hazai modern építészet egyik élharcosává vált, munkáit a letisztult formák és a racionalitás jellemezték.
A két világháború között, ha jót akart magának az építész, neobarokk stílusban tervezett Magyarországon – különösen akkor, ha állami megbízásra pályázott. Az így kialakult és főként vidéken egyeduralkodóvá vált stílus a húszas évek végére konkurenciát kapott: a jobb tervezők egyre inkább a modernizmus felé fordultak. A folyamat előbb-utóbb az állam neobarokk sztárépítészeit is elgondolkodtatta: talán ideje lenne felvenni a ritmust?
A Városmajor utca 48/b alatt álló, Vágó József által tervezett épület barátságos módon szelídíti meg a modern építészetet. További különlegessége, hogy egykor otthona volt a 20.századi magyar irodalomnak, így nem csak építészeti, hanem kultúrtörténeti hagyatékkal is rendelkezik.
A 7. kerületi Szövetség utca 17. szám alatt álló ház alakulása szorosan összefüggött az itt lakók és a tulajdonosok sorsával. Az épület elődei 1861 óta sorra cserélték gazdáikat, emiatt kétszer is lerombolták ezeket és új épületeket húztak fel helyettük. Egy ilyen cserének köszönhetően képezi mai állapotában a ház az utca egyik különleges színfoltját 1932 óta.
A 12. kerületben a Kléh István utca 3/b-c házszám alatt található modern stílusú épület 1937-ben épült Kósa Zoltán tervei alapján. A zártsorú beépítésű kettős bérházat Csató Jenő építtette. Az épület a háború előtti modern építészet egyik igényesen megformált darabja, a környező épületekkel harmonikus utcaképet alkot.
A Bartók Béla út (korábban Horthy Miklós út) 30-as szám alatt található épület Martonosi Baráth Lajos tervei szerint épült 1931-32-ben. Építtetője a Bertalan-udvar társasház, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára készült. Izgalmas építészeti kavalkád: modern, art deco és historizmus lelhető fel rajta.
