A kutatásban Wälder Gyula munkásságát vizsgáljuk, azon belül is azt, hogy egy leginkább a neobarokkot kedvelő és abban kiemelkedő tervező hogyan jut el a modernista stílushoz, hogyan alakul ezáltal a tervezői szemlélete.
Wälder Gyula (Szombathely, 1884. febr. 25. – Bp., 1944. jún. 10.) pályája során jelentős mennyiségű épületet hagyott maga után Magyarország-szerte. Leginkább neobarokk műveiről ismert, de emellett szecessziós és modern stílusban is alkotott. 1905-ben a Királyi József Műegyetemen szerzett építész oklevelet. Később a Budapesti Műegyetemen tanított, dékán, majd az egyetem rektora is lett.
Wekerletelep
Pályája kezdetén szecessziós stílusú, de barokkizáló épületeket tervezett. Ilyen volt a Wekerletelepi munkája is, amely a lakáshiány enyhítésére meghirdetett pályázatra készült. A Kós Károly tér 9-es számú házával foglalkozunk. „Főhomlokzata mozgalmas, a dekorációt mészhomok téglával burkolt felületek és vakolt szakaszok, illetve félkörívesen záródó és egyenes záródású ablakok váltakozása adja. Az épület stílusában és tetőidomaival a lakótelep megszabott tervéhez igazodik, így kevésbé felismerhető az építész, de tömegalakításában már felfedezhetők a későbbi jellegzetességek.” Megjelennek Wälderre jellemző elemek, mint a virágos minta a főbejáratnál, vagy az indaszerű kovácsoltvas rács. Az udvarra néző homlokzat kevésbé díszes, de megjelenik a téglaarchitektúra és a kovácsoltvas rács.
Ez a ház még kevésbé mutatja az építész kiforrott stílusát, de elemei már felfedezhetőek.
Neobarokk
Wälder a legtöbb munkáját neobarokk stílusban tervezte. A két világháború között a neobarokk különleges presztízzsel rendelkezett a historizáló stílusok között. Az állam a konzervatív gondolkodással összefüggésben támogatta a neobarokkot, államstílussá tette. Wälder szerette ezt a stílust, olaszországi útja során tanulmányozta is ezt a stílust. A neobarokk szeretete, valamint a politikai szerepvállalása is hozzásegítette ahhoz, hogy sikeres legyen.
A neobarokk konzervatív volt, de megjelentek már benne modernista újítások, mint a vasbeton szerkezetek vagy a előregyártott műkő vagy cementöntvények használata, melyeket Wälder épületeiben is felfedezhetünk.
Wälder-villa
Wälder 1927-ben tervezte meg saját lakóházát, a Budai, Himfy utca 9. alatti telekre, ahol egészen haláláig élt. Az építész halála után több funkció is cserélődött az épületben, de ma a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia és Rendezvényházként működik. A barokk stílusú, kétemeletes manzárdtetős villa lejtős terepen áll. Wälder a villát nem csak lakóépületként, de referenciamunkaként is használta, így az épület alaprajzi elrendezése és homlokzata is igen reprezentatív. Az épület alatt kiszolgálóhelyiségekkel ellátott pince található. A földszinten és az első emeleten találhatóak a reprezentatív funkciójú terek, melyek igazán barokkosak. A második emeleten az építész műterme, valamint a házaspár privát szobái visszafogottabb stílusú helyiségek voltak.
A főhomlokzat háromtengelyes, főbejárat a középső tengelyben található. A faragott ajtószárnyait barokkizáló kovácsoltvas rács díszíti. Egy gazdag barokk pillérekkel alátámasztott emeleti erkély is része a kompozíciónak. Az első emeleti nyílások plasztikus díszítésű golyvázott szemöldökpárkányt kaptak. Megjelenik egy szegmensíves timpanonban záródó oromzat, melyet kagylóhéj motívum, pilaszterek és virágokkal teli kosarak kereteznek, szintén műkőből kialakítva. Ez mind erősíti a barokkos hatást.
Az épületben több helyen is megjelenik a vasbeton tartószerkezetek alkalmazása: gerendázat, valamint az épület vázát képző keretszerkezet pillérei.
A Villányi úti ciszterci épületegyüttes
1927-ben tervezte a gimnáziumból, templomból és rendházból álló együttest. „Az együttes az u.n. wälderi neobarokk reprezentatív alkotása, befejezetlensége ellenére is városképet alakító szerepe van.” A rendház végül nem készült el.
“A gimnázium szabadonálló, nagyméretű, ötszintes lapostetős, épület. Alaprajza U-alakú, melynek szárai az utcával párhuzamosan állnak. Az utca felőli tantermi szárny középfolyosós, az utcára merőleges oldalfolyosós. A hátsó szárny alsó két szintjén dupla belmagasságú tornaterem van öltözőkkel. Fedése íves vasbeton tartók között kazettás mennyezet. Szintén a hátsó szárnyban található a karzatos díszterem. A három emeleti szintet az ablakok közötti óriás falpillérek fogják össze. Az épület tömegét koronázópárkány és kővázákkal díszített attikafal zárja le. A főhomlokzat csaknem teljes szélességét kitöltő középrizalit 11 tengelyes. A műkő anyagú pilasztereken, kapukon és erkélymellvéden gazdag neobarokk díszítés vonul végig.”
“A templom háromhajós bazilikális, kórus- karzattal, kétoldalt kápolnasorral. Szentélye egyenes záródású, mindkét oldalán sekrestyével. A középrizalit felső részét lapos falpillérek tagolják, közöttük három keskeny magas ablak golyvás szemöldökpárkánnyal, följebb három falfülke lapos reliefekkel.” A főhomlokzatot két barokk sisakú toronnyal látja el. “A timpanonnal lezárt középrizaliton nyílik a háromtengelyes főbejárat: a félköríves felülvilágító ablakkal ellátott kapukat a gimnáziuméhoz hasonló falpillérek és erkély emelik ki, a kővázák helyén négy ciszterci szent szobra áll. A többi homlokzat jóval egyszerűbb, csaknem szegényes kiképzésű. A főhajót íves vasbetonkeretek között sík, kazettás famennyezet fedi, a parasztbarokk motívumaiból kölcsönzött színes ornamentális festéssel.”
Napraforgó utca
A Napraforgó utcai kísérleti lakótelepre Walder Gyula is tervezhetett egy szabadonálló épületet. Az összes munkája közül ez lóg ki a legjobban, mivel sikerült modernista stílusban terveznie. A lapostetős épület alaprajza két egymásra vetített, 45 fokban elforgatott négyzetet idéz. Ezt az alapformát a homlokzaton megjelenő háromszögletű zárt- és nyitott erkélyek, valamint a párkány-kiugrások teszik mozgalmassá.
A modern jellemzőjeként a nyílások egyenes záródásúak és díszítés alig került rájuk. A falakon az ornamentika hiányzik, ezzel szemben meglepő módon az épületen több helyen is barokk hangulatú rácsokat alkalmazott az építész, melyről arra következtethetünk, hogy nehezen vált meg a számára kedves stílustól. Annak ellenére, hogy a barokk és a modernizmus elméletileg összeférhetetlen, az épület összhatásában rendkívül harmonikus és értékes. A két ellentétes stílus ezen sikeres ötvözése miatt gyakran art deco jelzővel illetik a szakirodalomban. Valószínűbb azonban, hogy Wälder nem szándékosan törekedett erre a besorolásra, csupán nem akart lemondani a dekorativitásról. A domináns háromszögletű elemek alapján inkább a német expresszionista építészet hatása érezhető. Mivel ez a ház volt az építész első (és egyetlen) modern alkotása, kiemelkedő szerepet tölt be munkásságában.
Holitscher-ház
Az 1930-as években Wälder Gyula munkásságában a neobarokk tervek mellett egyre erősebben megjelentek új stílusirányzatok is. Ennek egy jó példája a Rákóczi út 12-es szám alatt álló Holitscher-ház, amely 1936-ban épült meg. Az épületen egyszerre érzékelhető több stílus, a modernizmus, a német expresszionista építészet, és a barokk, sőt még mezopotámiai elemeket is találhatunk rajta.
Jelenleg üzletházként és bérházként funkcionál.
Madách téri épületegyüttes
Wälder leghíresebb munkái közé tartozik a Madách tér homlokzatának koncepciója, melyet 1937-ben alkotott meg. Az épületegyüttes a Holitscher-házéval azonos stílusban épült.
Az épület tervei egy pályázatra készültek, amelyet 1930-ban hirdettek meg. A pályázat témája az Erzsébet sugárút (későbbi nevén Madách sugárút) volt, amelyet a mai Madách tértől indulva terveztek, összeköttetve a Nagykörúttal. A pályázatot Árkay Aladár nyerte, azonban a terv elakadt. Árkay halála után Walder Gyulát bízták meg az épületek homlokzatának megtervezésével. Az építkezés sok tervmódosítás után 1937-ben indult el, több ütemben folyt és 1940-re fejeződött be.
“Károlyi Antal visszaemlékezése szerint Wälder egészen Hamburgig utazott, hogy a téglaburkolat megtervezéséhez Fritz Höger műveit megnézze, majd bejárta egész Németországot a nyerstéglaépítés tanulmányozására. A Madách téri épületeket a budapesti Drasche téglagyár – Károlyi szerint kellemetlen tónusú – sötét klinkertégláival burkolták, a gyár ezt a típust tudta csak előállítani.”
Az épületeket gyakran az Art Deco stílusához sorolják, mivel homlokzatán barokk elemek figyelhetők meg, azonban, mint a Napraforgó lakótelepi épületénél is, itt is inkább azt lehet mondani, hogy nem tudott elszakadni az általa kedvelt barokktól.
Összegzés
Wälder munkásságáról elmondható, hogy végig a neobarokk volt uralkodó szerepű a stílusokat illetően, így a modern stílusban nem igazán sikerült elmélyülnie. Ezt jól mutatja a pályája során keletkezett meghatározó mennyiségű neobarokk épületeinek a száma. Egyetlen igazán modernista stílusú alkotása a Napraforgó utcai lakótelepre tervezett háza volt.
Erdei Zsófia, Péri Kata Luca, Vermes Dalma Ilona
Források:
Paár Eszter Szilvia: Doktori disszertáció, Wälder Gyula építész életműve 2023, alapján
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között: művészeti emlékek. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995. 122. oldal alapján, 190.oldal alapján, 206. oldal idézet
Paár Eszter Szilvia: Wälder Gyula - (Nem csak) a neobarokk mestere, 2021.03.20. - (https://epiteszforum.hu/wlder-gyula--nem-csak-a-neobarokk-mestere)
Képek forrása:
kép01. saját kép
kép02: Gulyás Attila / https://epiteszforum.hu/wlder-gyula--nem-csak-a-neobarokk-mestere
kép03: Ferkai András: Buda építészete a két világháború között: művészeti emlékek. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995. (190. oldal)
kép04: saját kép
kép05: saját kép
kép06: saját kép
kép07: Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam, 8-9. szám) / Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam) Arcanum Újságok
kép08: Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam, 8-9. szám) / Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam) Arcanum Újságok
kép09: Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam, 8-9. szám) / Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam) Arcanum Újságok
kép10: Napraforgó utca 2. / http://napraforgoutca.hu/portfolio/napraforgo-u-2/
kép11: Ferkai András: Buda építészete a két világháború között: művészeti emlékek. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995. (123. oldal)
kép12: Napraforgó utca 2. / http://napraforgoutca.hu/portfolio/napraforgo-u-2/
kép13: saját kép
kép14: saját kép
kép15: saját kép
kép16: saját kép
kép17: Tér és forma, 1930. III. évfolyam, 10. szám / Tér és forma, 1930 (3. évfolyam) | Arcanum Újságok
kép18: saját kép
kép19: saját kép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.