Ifj. Masirevich György (1904–1989) építész életútja a magyar modern építészet korai, dinamikus szakaszának hiteles tükre, amely azonban gyorsan konzervatív fordulatot vett, majd a tengerentúlon fejeződött be. Építészeti filozófiájában a funkcionalista racionalitás és a társadalmi felelősségtudat találkozott, célja pedig nem pusztán stílus, hanem a nemzetépítés etikai alapokon álló küldetése volt. Több írása fennmaradt, melyek hangvétele határozott, kritikus és szókimondó.
A Radikális Kezdet és a Szántódi Üdülő
Már Műegyetemi hallgatóként is radikális modernista nézeteket vallott, 1927-ben egy modern terveket bemutató kiállítás szervezése miatt el is tiltották az egyetemtől. Ennek ellenére 1929-ben sikeresen diplomázott, és még abban az évben megépítette a szántódi a MEFHOSZ „Vass József” diáküdülőjét .
Ez az épület a magyar modernizmus egyik korai, tiszta példája volt: sávablakokkal, lapostetővel és vasúti sínekből készült költséghatékony szerkezettel, amely a Balaton felé nyitotta a teret. A tervezésben a szigorú funkcionalitás érvényesült, mely a maximális férőhelyre és a gazdaságosságra törekedett, bár a nagy sarokablakos megoldás a nappaliban kritikát is kapott a barlangszerű világítás miatt. Mára sajnos az épületet közel felismerhetetlenül átépítették.
Masirevich elkötelezettségét jelzi, hogy 1929-ben a CIAM (modern építészek szervezete) magyar csoportjának másoddelegátusává választották, és Kaffka Péterrel együtt cikkekben hirdette az új építészet szociális feladatát – például a standardizált kislakások tömeges építését és a gazdaságos racionalitást.
Funkció és Fordulat: A Stílusok Metszéspontja
A karrierje a harmincas évek elején vett fordulatot. Erre az időszakra esik a Napraforgó utcai kislakásos mintatelep 13. számú villájának megtervezése is, amely bár modern elveket követő kockaház, alaprajzi szerkesztése mégis a tervezői hitvallásnak megfelelő, „fegyelmezett és gazdaságos”.
Ahogy a tervező is vallotta: „A külső forma és az alaprajz teljesen egymástól függ.” A villa ebből az elvből kiindulva nyújtott „Abszolút modern, de rendkívül ötletes" kényelmet.
A homlokzatok dinamikus egyensúlyú nyílásarányokkal rendelkeznek, melyet a dupla belmagasságú nappali teraszra néző nagy üvegfala és a felette lévő galéria balkon ajtaja „ellenpontoz”.
A sarok-nappali fő dísze az íves vonalvezetésű galériába futó kétkarú lépcső, amely az emeleti helyiségeket feltáró galériára vezet.
A Berger Izidor nagykereskedő számára épült villa a nemzetközi modern stílust a korabeli polgári ízléssel ötvözte. A házat 2015-ben ICOMOS-díjjal jutalmazták "Példaadó Műemlékgondozás" kategóriában, bizonyítva, hogy a szerkezet, a hiteles rekonstrukció és a korszerű funkció összeegyeztethető.
Fordulat és a Kétarcú Építészet
Karrierje a harmincas évek elején vett fordulatot: 1932-ben, a radikális dogmatizmust bírálva, elhagyta a CIAM-csoportot, szemlélete fokozatosan a konzervatív irányba mozdult. Saját irodát alapítva elkezdett romantikus, klasszicizáló lakóépületeket és neobarokk villákat tervezni (pl. Hattyú utca 4., Batthyány utca 36.).
Ezt az oldottabb modernizmust mutatják az 1936-ban épült Batthyány utca 36. (skandináv hatású klinker tégla burkolattal) és az 1938-ban elkészült Batthyány utca 37. (Janus-fejes relief, klasszicizáló elemek) bérházak is. Utóbbi épület kettőssége vagy „kétarcúsága” (a Hattyú és Batthyány utca felől eltérő emeletszám) jól tükrözi a modern szellem és a hagyományok közötti vívódást.
Funkció és Védettség: A Szakrendelő
Masirevich egyik legjelentősebb és tisztán funkcionális épülete is ekkortájt, 1936–1938 között valósult meg, az OTI Visegrádi utcai szakrendelője. Az épület racionális geometriával lett szerkesztve, a rendeltetésből fakadó tiszta térszervezéssel, szigorúan a funkcionalitás elvei mentén.
Ez utóbbit tanúsítja a forgalom célok szerinti megosztásával. Fontos volt ezentúl a korszerű technológiák használata és a higiéniai követelményeket figyelembevétele. Vasbeton pillérrendszerrel, tágas és világos várótermekkel és közlekedőkkel, hangszigeteléssel és modern gépészeti megoldásokkal (mint például a sugárzó mennyezetfűtés) épült, ami korszakalkotó volt.
A korszak lenyomatai - az építészeti formázáson túl - az épületben fellelhető társművészeti alkotások és az alagsorban kialakított légvédelmi óvóhely. Az épület mára fővárosi védettség alá került.
Késői Munkák és Emigráció
Masirevich a későbbi években is készített jelentős munkákat, amelyek a modernizmus elveit követték. Fontos munkája a Madách Imre út 10-es szám alatti ikerház (Acsay Lászlóval), amely a Madách téri szabályozások ellenére modernebb megjelenést kapott.
A második világháború után, még a fordulat éve előtt (1947) Masirevich emigrált. Először Svájcba, majd az Egyesült Államokba. Ott több építészirodában dolgozott, tanárkodott, végül 1952-ben Santa Monicában alapított saját irodát, és kisebb léptékű munkákat valósított meg, lezárva ezzel a magyarországi modernista lendület rövid korszakát.
Masirevich építészeti Credója
Masirevich szerint a modern építészet legnagyobb vívmánya a célszerűség és gazdaságosság, ahol „A külső forma és az alaprajz teljesen egymástól függ”. Élesen kritizálta a klasszikus építészetet, amely a formai szabályokkal torzítja az optimális alaprajzot. A modernizmus számára nem öncélú stílus, hanem az etika, a céltudatos munka és az örök építészeti törvények feltárására tett erőfeszítés volt. Filozófiája szerint, ahol a technikai célszerűség, az etika és a környezeti harmónia egyensúlya megbomlik, ott az építészet elvész.
Bukovszky Veronika Zita, Kiss-Mihály Eszter, Papp Zoé Beáta
Források:
Ifj. Masirevich György életútja és gondolkodása
Ferkai András: Modern Házak és Lakóik – A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története (2019) 175-176. oldal
Az Est hármaskönyve, 1936 Ifj. Masirevich György: Új építés - örök építészet 273-279. oldal - Arcanum
Tér és forma, 1939 XII. évfolyam, 3. szám / ifj. Masirevich György: Épület és városkép 66. oldal - Arcanum
Magyar Szemle 13. kötet (1931. 9-12. sz.)Ifj. Masirevich György: Városépítés 137. oldal - Arcanum
EPA Budapesti Negyed 18-19. (1997/4-1998/1) - Budapest, szalagváros ACSAY LÁSZLÓ és MASIREVICH GYÖRGY, I. díjas tervei Budapest újjáépítésére 1945-ben
“Vass József” Diákiüdűlőház, Szántód 1929
Tér és forma, 1930 III. évfolyam, 1. szám / Sas Aladár: A Wesselényi utcai pályázatról - “VASS JÓZSEF” DIÁKIÜDŰLŐHÁZ BALATONSZÁNTÓDON Ifj. Masirevich György műve 35-36.oldal - Arcanum
A Jövő Utjain, 1930 5. évfolyam, 1930-04-01 / 2. szám - AHOGYAN TI LÁTJÁTOK ... A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének tevékenysége és céljai. 224-226. oldal - Arcanum
Sportélet, 1929 (34. évfolyam) 1929-03-28 / 9. szám - Rövidesen megkezdik az első magyarsport-„Siedlung“-ok építését 6. oldal - Arcanum
Bolla Zoltán: Balatoni modernizmus és art deco - Építészet a két világháború között (2023) 285. oldal
Berger – ház /Napraforgó utca 15. (ma 13.), Budapest 2. kerület 1931
Ferkai András: Modern Házak és Lakóik – A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története (2019) 135-139.
Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001) - A KISEMBEREK VILLÁI - A NAPRAFORGÓ UTCAI KÍSÉRLETI VILLATELEP 46. oldal - Arcanum
Napraforgó utca 13 (eredetileg 15) - Napraforgó utcai Bauhaus Egyesület
Budapest II. kerület, Napraforgó utca 13. laudáció és képek - ICOMOS
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.