Hosszú út a geometrikus tisztaságig - Münnich Aladár

 Münnich Aladár életműve jól mutatja azt a változást, amely a két világháború között a magyar építészetben lezajlott. A pályája kezdetén még a hagyományos, reprezentatív stílushoz kötődött, míg a harmincas évekre azonban egyre inkább az art deco letisztult formái felé fordult. Végül a modern, díszítés nélküli lakóházak váltak munkássága központi elemévé. Művei így három korszakot kötnek össze, amelyek fokozatosan követik egymást, néhol egymásba olvadva. Ebben a bejegyzésben gazdag életművének legfontosabb épületeit emeljük ki.

Barokkból modernbe? - Kozma Lajos

Kozma Lajos legendás karrierjének század eleji kezdetén egy népművészetet gyűjtő és kedvelő fiatal volt. Hogyan lett ebből a még saját stílust is kialakító építészből a 20. századi modern egyik legjelentősebb neve? És mennyire határozták meg építészetét korának hatásai?

Egy következetes modernista - Fischer József

A 20. század első felének magyar építészetében sokféle út vezetett a modernig. Voltak, akik historizáló formákból indultak, mások a népi építészet felől közelítettek, és akadtak olyanok is, akik különböző stíluskísérletek után jutottak el a letisztult, funkcionalista szemlélethez. Fischer József pályája ebből a szempontból szokatlanul homogén. Nála a modern építészet nem egy elérendő állapot volt, hanem kezdettől fogva természetes közeg.

Adaptált modernizmus - Weichinger Károly

Weichinger Károly 1893. október 12-én született Győrben. Kézügyessége már fiatalon megmutatkozott, amire középiskolai tanárai is felfigyeltek. Művészi affinitását végül - részben szülői iránymutatás révén - az építészetben oldotta. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen (mai BME-n) végezte el 1921-ben. Az egyetem elvégzése után oktatói pályára lépett, kezdetben az Iparművészetin később műegyetemen a középület tanszéken tanított és vált elismert professzorrá. Épületszerkezettan, alaktan és rajzolás valamint építészeti akvarellfestés is a kurzusai közé tartozott. Polónyi Károly visszaemlékezéseiben így idézi kedves tanárát, aki így oktatta hallgatóit: „A városnak állandóan mesélni kell az utcán járóknak. Az epikát bele kell vinni az építészetbe és a várostervezésbe. Értik kérem.”

A 20. század lenyomata - Wellisch Andor

A Habsburg-Magyar Monarchia korában elismert építész, vágvecsei Wellisch Alfréd fiaként született Wellisch Andor, római katolikus hitre tért zsidó család sarjaként, a második világháborút követően Vecsey Andorra magyarosította nevét. A Budapesti Műegyetemen szerzett építész diplomát 1910-ben, majd Münchenben és Berlinben is tanult és dolgozott.. Hazaköltözése után fokozatosan  apja irodájának vezetését vette át. A Wellisch család a kor egyik legtermékenyebb építészdinasztiája volt. 

A magyar modern zivataros évtizedeiből - Ligeti Pál és Molnár Farkas

A tiszta, absztrakt rend nem nyerhetett volna teret elméleti alapok nélkül, melyeknek lefektetésében jelentős szerepkört vállalt Ligeti Pál, majd alkotótársával Molnár Farkassal gyakorlatba helyezve bizonyították a modern létjogosultságát. Szövetségük azonban nem egy steril vákuumban, hanem a két világháború közötti Magyarország politikai és esztétikai zivatarai közepette kovácsolódott.

Modernizmus felé - Tauszig Béla és Róth Zsigmond

Tauszig Béla és Róth Zsigmond életműve érzékeny lenyomata annak az átmeneti korszaknak, amely során a 20. század eleji budapesti építészet lassan, de határozottan eltávolodott a historizmus és a szecesszió formanyelvétől, és a modernizmus felé fordult. Munkáik nem egy hirtelen stílusváltást dokumentálnak, hanem egy fokozatos gondolkodásbeli átalakulást, ahogyan a díszítés visszafogottabbá, a tömegformálás fegyelmezettebbé, a homlokzat pedig egyre inkább a ritmus és a funkció kifejezőjévé válik. 

Amikor a dísz elhalkul - Vágó László

A 20. század elején a magyar építészet gyors átalakuláson ment keresztül: a díszes szecessziót lassan felváltotta a letisztult, modern szemlélet. Vágó László pályája különösen jól mutatja ezt a változást. A korai, részletgazdag villáktól a Napraforgó utcai modern házakig vezető út nemcsak stílusváltás, hanem egy építész személyes alkalmazkodása is volt egy új korszak ritmusához.

Sporttól az építészetig - Hajós Alfréd

Hajós Alfréd sokoldalú ember volt, aki az építészet mellett foglalkozott labdarúgással, úszással, újságírással, ő volt az első magyar olimpia bajnokunk. Hajós Alfréd 1899 júliusában szerzett a Magyar Királyi József Műegyetemen építészeti oklevelet. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadion tervvel ezüstérmet szerzett. Munkásságát Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában kezdte. Több stílusban alkotott, a szecessziótól egészen a modern stílusig.

A kivétel erősíti a szabályt - Wälder Gyula

A kutatásban Wälder Gyula munkásságát vizsgáljuk, azon belül is azt, hogy egy leginkább a neobarokkot kedvelő és abban kiemelkedő tervező hogyan jut el a modernista stílushoz, hogyan alakul ezáltal a tervezői szemlélete. 

Wälder Gyula (Szombathely, 1884. febr. 25. – Bp., 1944. jún. 10.) pályája során jelentős mennyiségű épületet hagyott maga után Magyarország-szerte. Leginkább neobarokk műveiről ismert, de emellett szecessziós és modern stílusban is alkotott. 1905-ben a Királyi József Műegyetemen szerzett építész oklevelet. Később a Budapesti Műegyetemen tanított, dékán, majd az egyetem rektora is lett.

Forma és funkció határán - ifj. Masirevich György

 Ifj. Masirevich György (1904–1989) építész életútja a magyar modern építészet korai, dinamikus szakaszának hiteles tükre, amely azonban gyorsan konzervatív fordulatot vett, majd a tengerentúlon fejeződött be. Építészeti filozófiájában a funkcionalista racionalitás és a társadalmi felelősségtudat találkozott, célja pedig nem pusztán stílus, hanem a nemzetépítés etikai alapokon álló küldetése volt. Több írása fennmaradt, melyek hangvétele határozott, kritikus és szókimondó.

A Csontváry-képek megmentője - Gerlóczy Gedeon

A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Gerlóczy Gedeon (1895–1975) a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnök diplomát 1917-ben. Pályája kezdetén az eklektikus stílusból indult, de külföldi tanulmányai hatására gyorsan a hazai modern építészet egyik élharcosává vált, munkáit a letisztult formák és a racionalitás jellemezték.