A tiszta, absztrakt rend nem nyerhetett volna teret elméleti alapok nélkül, melyeknek lefektetésében jelentős szerepkört vállalt Ligeti Pál, majd alkotótársával Molnár Farkassal gyakorlatba helyezve bizonyították a modern létjogosultságát. Szövetségük azonban nem egy steril vákuumban, hanem a két világháború közötti Magyarország politikai és esztétikai zivatarai közepette kovácsolódott.
Építészeti stíluskavalkád jellemezte a 20-as éveket, a modern kezdetét, egyszerre érvényesültek az eklektikus és historizáló formák, olyan nevek képviseltették magukat a közízlés és az állam által elvárt stílusban, mint Wälder Gyula, Hültl Dezső, vagy Ligeti Pál, aki művészből lett építész és teoretikus.
Ligeti 1885-ben született Budapesten, Nagybányán tanult festeni, majd a Műszaki Egyetemen szerzett építészi oklevelet.
Ligeti építészete: 1911-től mint építész irodát nyitott és elsősorban bérházakat tervezett a kor elvárásai szerint.
A historziáló épületei ellenére foglalkoztatta a spengleri gondolat, mi szerint a kultúrák ciklikusan fejlődnek, egymást váltja a szobrászati–festészeti és építészeti korszak. Értelmezése szerint, a civilizáció végső, kaotikus fázisa után törvényszerűen egy új építészeti korszaknak kellett jönnie, a technika korszakának. Gondolatait építészeti-filozófiai esszében fogalmazta meg és publikálta Új pantheon felé címmel 1926-ban.
Ekkorra Molnár Farkas már a weimari Bauhaus iskoláját megjárva többek között Walter Gropius tanítványaként tért haza, a Vörös kubus lakóház révén pedig nemzetközi szinten is az egyik legismertebb Bauhaus-terv alkotójaként tartották számon. A meg nem épült tervével a tiszta funkcionalizmust és a kislakás-utópiát hirdette. A rajzokon hatalmas üvegfelületek és lapostető szerepeltek, ami akkoriban még Nyugat-Európában is sokkolóan újnak számított.
1928-ban fejezte be korábban félbeszakadt egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ligeti számára Molnár hírneve jelentett vonzerőt, míg Molnár számára Ligeti filozófiai felkészültsége és nemzetközi kapcsolatrendszere — köztük Le Corbusier-vel ápolt barátsága — tette vonzóvá az együttműködést: Ligetinél kapott állást, és ekkor vette kezdetét közös pályafutásuk.
Első közös munkájuk, a Delej villa 1929-ben épült meg Budapest I. kerületében. Az épület a magyarországi modernizmus és a Bauhaus-elvek egyik legkorábbi gyakorlati megvalósulásának tekinthető. Radikálisan újszerű, díszítetlen formavilágával és lapostetős kialakításával megosztotta a korabeli közvéleményt. E szokatlan formai következetesség aligha valósulhatott volna meg egy friss diplomás önálló munkájaként: Ligeti szakmai tekintélye és intézményi háttere biztosította azt a védett közeget, amelyben Molnár kísérletező modernizmusa megvalósulhatott.
Legnevezetesebb munkájuk a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep 17-es számú (most Napraforgó utca 15) háza. Ferkai András doktori disszertációjában így jellemezte az épületet: "Az ő épülete is zárt kubus, de téglalap alaprajzon.
A harántfalas szerkesztés Le Corbusier Maison Citrohan (1922) típusára emlékeztet, bár nincs benne galériás tér, és Molnár a végfal felnyitására nem üvegfalat, hanem ablakokat és ajtókat használt. Mégis, az egyszerű téglatest, a tetőterasz és felépítményei, a ház irányultsága a kert felé – mind olyan vonások, melyek a francia mester sorozatgyártásra szánt háztípusával rokonítják. A személytelen típus-jelleg létjogosultságát egy mintatelepen nem szükséges különösebben indokolni. Ugyanakkor – és ebben szintén Le Corbusier házára hasonlít – egyes elemek a ház típuson belüli egyediségét hangsúlyozzák. Ilyen elem a bejárat előtti tornác, melynek fele a ház tömegéből van kivágva, másik felét konzolos vasbeton lemez fedi, a tetőteraszra vezető kijárat konzolos előtető-lemeze, vagy a terasz körbekerítése félig mellvéddel, félig sodronyfonatú korláttal. A hálószoba kis erkélyének előképe Le Corbusier párizsi Cook-házának (1926) és Garches-i Stein-de Monzie villájának (1927) főhomlokzatán található meg.
Az első terv itt is 1930-ból való, a következő évben pedig az ilyen kis épületeknél akkoriban szokatlan, 1:50 léptékű terv készült. Ebből következik, hogy ennek a háznak tisztább az alaprajzi szervezése. A lakószoba és a konyha között megjelenik a tálalóablak és pult, a kétkarú lépcső következménye az emeleten a tágasabb előtér.”
Magyar Szentföld templom
1931-ben Molnár Farkas megalapította saját irodáját, és ettől kezdve önállóan dolgozott, a páros ekkor felbomlott. Rövid életművének utolsó alkotása a hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom, amely több ponton eltér korábbi szemléletétől. A megszokott téglatest formát elliptikus alaprajz és parabolikus kupola váltotta fel. A tervezés során a szakralitás funkciójából adódó igényeket, valamint a bizánci templomépítészetet idéző historizáló elemeket alkalmazva kísérletet tett a modern formanyelv és a magyar, illetve keresztény identitás összehangolására, beismerve azt, hogy a "nemzetközi stílus" (International Style) sterilsége nem tud választ adni a magyarországi társadalmi és spirituális igényekre.
Gombos Tamás
Források:
FERKAI ANDRÁS: MOLNÁR FARKAS Akadémiai doktori disszertáció 2011. 128.oldal
Ferkai László: Buda Építészete a Két Világháború Között
Tér és Forma 1944/1. szám (EPA OSZK)
Budapesti Szemle 1932. (REAL-EOD)
Magyar Tudomány 2018/8 - MeRSZ
Képek forrása:
kép 02: saját kép
kép 03: saját kép
kép 05:
kép 06:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.