.jpg)
A Habsburg-Magyar Monarchia korában elismert építész, vágvecsei Wellisch Alfréd fiaként született Wellisch Andor, római katolikus hitre tért zsidó család sarjaként, a második világháborút követően Vecsey Andorra magyarosította nevét. A Budapesti Műegyetemen szerzett építész diplomát 1910-ben, majd Münchenben és Berlinben is tanult és dolgozott.. Hazaköltözése után fokozatosan apja irodájának vezetését vette át. A Wellisch család a kor egyik legtermékenyebb építészdinasztiája volt.
Andor eleinte belsőépítészeti munkákon dolgozott, majd apja nyomdokaiba lépve egyre nagyobb volumenű munkákat vállalt. Alkotásai szinte teljes számban Budapesten valósultak meg. Nagyvonalú vidéki villáktól kezdve, városi bérházokon át, többek között középületeket, iskolákat és ipari épületeket is tervezett. Az építész progresszív gondolkodását és széles látókörű világszemléletét ragadja meg az a folyamatos változás, ami a különböző stílusirányzatokon átívelő alkotásain megmutatkozik. Ezt a dinamikus fejlődést szeretnénk bemutatni, négy épületének elemzésével.
Építész pályafutásának korai éveit a késői historizmus és a szecesszió jegyei jellemezték. Ennek a korszaknak egyik jelentős megvalósult épülete a Szilágyi Erzsébet fasor 33 szám alatt álló, a Székely-Kuttn házaspárnak épült Székely-villa, (1914) amelyen szépen megjelennek a magyaros szecesszió és a historista stílusjegyek. Anyagában a természetes anyagok, főleg a homlokzaton fa és terméskő használatában és többszörös osztású ablakok tervezésében, díszítésében pedig a népi motívumokban olvashatjuk a kor meghatározó építészeti nyelvezetét. A kovácsoltvas korlátok, a gyönyörű kerámia lapokkal díszített lépcsőház és további míves részletek egészítik ki a művet egy egésszé.
Az első világháborút követően a gazdasági és társadalmi viszonyok teljesen átrendeződtek így az építőiparban is átértékelődtek az eddigi irányelvek és célok. Ennek egyik példája a funkcionalizmus megjelenése. A városok terjeszkedése, újfajta fejlesztése és a lakásépítés, minimális szükséges terek kialakításának gondolata Budapesten főként a bérházépítésekben öltött formát, melynek élvonalában Wellisch Andornak is számos épülete maradt az utókorra. Ennek jegyében tervező építészek fogékonyak voltak a Bauhaus újszerű gondolataira, letisztult, funkcionalista formavilágára.
Wellisch Andor Pasaréti út 22. és 24 számú Kuttn-házain (1931) is megfigyelhető a modernizmus nyelvezete. A határozott egyenes vonalak, a sík felületek, a historizáló díszítések elhagyása és inkább letisztult geometriai formák alkalmazása a funkcionalizmus felé fordulás megnyilvánulásai. A polgári elegancia és térigény azonban még jellemzője az épületnek. Kovácsoltvas korlátok, mettlachi padlóburkolat, négyszárnyú tolóablakok, íves lépcső szerkezet, szépen részleteiben kidolgozott kerítés is ezt hangsúlyozzák.
Napraforgó utca 7.
Ez az épület a kísérleti Napraforgó utcai Bauhaus lakótelep része, ami önmagában is hatalmas jelentőségű. Kiemeli Andor szerepét a modern építészeti mozgalomban. Tervezése során a funkcionalizmus elveit és a gazdaságos térkihasználást helyezte előtérbe, ami elmozdulást jelentett korábbi historizáló és szecessziós munkáitól. Ugyanakkor a kertkapcsolat és a teraszok kialakítása jelzi: a cél nem csupán a formai megújulás, hanem az élhető otthon megteremtése volt.
Az épület tömegalakítása aszimmetrikus és fegyelmezett: az utca felé oromfallal fordul, míg a bejáratot, egy konzolosan kiugró előtető alatt rejtette el. Ezt a könnyed előtetőt egyetlen vékony acélcső támasztja alá, ami a Bauhaus légiességét idézi. A ház nem csupán építészeti, hanem kultúrtörténeti szempontból is jelentős: falai között élt Szemes Marianne, filmrendező, a magyar filmgyártás egyik úttörő alakja.
Életének késői szakaszában a nagy volumenű projektek az elegáns Art Deco és az érett modernizmus ötvözésével valósultak meg. A letisztultság és monumentalitás harmonikus találkozása jellemzi ezeket az alkotásokat. A Budapest, Petőfi tér 3–5. szám alatti épület (1937) a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézete számára tervezett luxus bérház. Ez az egyik legismertebb modernista épülete. Az izgalmas sarokpozíció sarokpozíciót és a templomhoz való csatlakozás problematikáját bravúros könnyedséggel oldotta meg. Bár az épület monumentálisabb a tiszta Bauhaus-elvekhez képest, a homlokzat letisztultsága és egyes részletei (pl. a belső terekben megjelenő Luxfer-üvegkupolás előcsarnok) a kor modern építészeti törekvéseit tükrözik.
Az épület elegáns homlokzata a vasbeton váz miatt szabadon formálható így az erkélyek dinamikus sorolásával és a főhomlokzat középrészének kiugratásával karakteres ritmust kapott az épület. Ez a nagyvonalúság a belső térben is megmutatkozik a grandiózus, üvegkupolával fedett előcsarnokkal, nagy íves lépcső szerkezettel, domináló márvány burkolattal, a természetes fény nagymértékű, hangsúlyos beeresztésével. A kor legmodernebb gépészete és fűtése került beépítésre. Az épület a mai napig az egyik legkiemelkedőbb példája az érett art deco stílusának.
Az alaprajzi szerkesztés végig tiszta logikára fűzött és egyfajta állandóságot mutat, ugyanígy az épületek művészeti részletképzése is minden esetben átgondolt és igényes, mégis a különbségek a homlokzati szerkesztésben, az anyag és szerkezet használatában, és az egyre nagyvonalúbb motívumok mutatják az időbeli fejlődését.
A konzervatív irányvonal tagjaként alkotott, és a modernista irányelveket úgy tudta beépíteni épületeibe, hogy ez ne keltsen megütközést az emberekben. Wellisch mindig tartotta magát egyfajta illeszkedéshez, mind a fizikai, mind a szellemi és társadalmi környezet vonatkozásában. A fentiekben bemutatott épületei mind valamiféle védettség alatt állnak, ez azonban nem minden esetben elég védelem az épület egészére nézve. Helyi védettség például nem terjed ki minden részletre, így látható a pasaréti úti villák esetében is, hogy a lakók anyagi helyzete korlátozhatja egy-egy felújító munka teljeskörűségét… Funkcionális identitásuk megmaradt az épületeknek, de egyik se maradt az eredeti tulajdonos, megrendelő család kezében, az államosítás következtében a lakások is legtöbb esetben fel lettek osztva, de összességében jó állapotban maradtak fenn.
Durst Kata, Szántó Gergely
Források:
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között
Képek forrásai:
kép01: saját fotó
kép02: saját fotó
kép03: saját fotó
kép04: saját fotó
kép05: saját fotó
kép06: saját fotó
kép07: Budapest Főváros Levéltára
kép09: saját fotó
kép10: saját fotó
kép11: saját fotó
kép12: saját fotó
kép13: Budapest Főváros Levéltára
kép14: Budapest Főváros Levéltára
kép17: Budapest Főváros Levéltára
kép18: Budapest Főváros Levéltára
kép19: Budapest Főváros Levéltára
kép20: Budapest Főváros Levéltára
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.