Weichinger Károly 1893. október 12-én született Győrben. Kézügyessége már fiatalon megmutatkozott, amire középiskolai tanárai is felfigyeltek. Művészi affinitását végül - részben szülői iránymutatás révén - az építészetben oldotta. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen (mai BME-n) végezte el 1921-ben. Az egyetem elvégzése után oktatói pályára lépett, kezdetben az Iparművészetin később műegyetemen a középület tanszéken tanított és vált elismert professzorrá. Épületszerkezettan, alaktan és rajzolás valamint építészeti akvarellfestés is a kurzusai közé tartozott. Polónyi Károly visszaemlékezéseiben így idézi kedves tanárát, aki így oktatta hallgatóit: „A városnak állandóan mesélni kell az utcán járóknak. Az epikát bele kell vinni az építészetbe és a várostervezésbe. Értik kérem.”
Mindeközben tervező építészként sok pályázaton vett részt. Munkáira erősen hatott a modern stílus, melyet finoman hangolt össze a korra még jellemző historizáló elemekkel.
„Próbáltam elkerülni a rideg divatirányzatokat, és egyszerűen, az emberi léptéket tiszteletben tartva terveztem.” – írta a Budapest folyóiratban 1978-ban megjelent visszaemlékezésében.
Első feljegyzett munkája: 1929. Prohászka Ottokár emléktemplom pályázati terve
“Weichinger Károly terve síkmennyezettel fedett, keresztházzal bővített, egy hajós hosszházas elrendezést mutat, filigrán vasbeton pillérekkel közlekedővé redukálva a mellékhajókat úgy, hogy a pillér közökben mellékkápolnák kialakítására van lehetőség.” 1
A pályamű dicséretben részesült, számozott helyezést nem ért el. A leírások alapján Weichinger első terveit is már a modernista irányzat jellemzi. A síkmennyezet alkalmazása már önmagában elfordulást jelent a hagyományos boltozatos kialakításoktól, anyaghasználatában és a mellékhajó leredukálásában pedig tisztán tükrözi a kor új lehetőségeit és funkcionalista eszmeiségét. 1
1931. Budapest, II. Napraforgó utca 18. családi ház
Sok pályázati indulás ellenére megvalósult projektjeit leginkább családi házak alkották ebben az időszakban, melyek közül a legjelentősebb a II. kerület Napraforgó utca 18. szám alatt tervezett épület.
Weichinger kilógva a sorból magastetővel rajzolta a házat, ugyanakkor a modernista szemléletnek megfelelően kompakt, racionálisan szerkesztett tömeg jellemzi. A nagyméretű, funkciókövető nyílásritmus és a kinyúló terasz feletti lapostető mind az új irányzat jegyeit mutatja.
„Már a második világháború előtt igyekeztem önmegtartóztató módon, tehát kerülve az építészeti divatosságot, a feltűnést keltő irányzatokat, józanul, humanista szemlélettel alkotni. Nagy lelki erő kellett ahhoz, hogy amikor lapostetős, sterilen tiszta formaképzéssel tervezett minden ‘menő’ építész, elfogadva az újból a jót, megmaradjak a maradandó értékűség határán belül. Ezen hitvallásom alapján terveztem lakóházakat, iskolákat, templomokat” - Budapest folyóirat 1978
Weichinger modernizmusa tehát nem volt radikális; az újat megfontoltan fogadta be. Számára az építészet lényege az volt, hogy alkalmazkodjon környezetéhez, a helyi kultúrához és a mindennapi igényekhez, miközben a formai újítások helyett az emberi élet minőségének szolgálatát tartotta elsődlegesnek. 2
Az épület mai állapota sajnos jelentősen leromlott. A megfigyeléseink alapján a felújítás a közelmúltban elkezdődött, de lassan halad, ugyanis a féléves kutatásunk során előrelépés nem történt.
1934. Budapest, Gellért rkp. 1. Pálos kolostor
1932-re készült el egyik legjelentősebb alkotása, a Gellért-hegy oldalában álló pálos kolostor, ahol kritikai regionalizmusa ebben a munkájában is jelen volt.
A kolostor kialakításán Weichinger modern szemlélete tetten érhető, ugyanakkor az épület történeti környezetbe illesztése megkövetelte a hagyományos formakincs használatát. A területet határoló kerítés Francsek Imre 1905-ben készült neoromán terveihez igazodott. Ennek hatása a kolostoron is érződik: például a hegyes sisakkal fedett körtorony formavilága szoros rokonságot mutat a bástya részleteivel.
A kolostor kialakításán Weichinger modern szemlélete tetten érhető, ugyanakkor az épület történeti környezetbe illesztése megkövetelte a hagyományos formakincs használatát. A területet határoló kerítés Francsek Imre 1905-ben készült neoromán terveihez igazodott. Ennek hatása a kolostoron is érződik: például a hegyes sisakkal fedett körtorony formavilága szoros rokonságot mutat a bástya részleteivel.
A pálos rendház azonban mégsem mond le teljesen a modern megoldásokról. A szemlélet leginkább az alaprajzi kialakításban mutatkozik meg: a különleges elhelyezkedés miatt a kerengő nem kapott beépített szárnyat a Duna irányában, hanem három egység lazán, U alakban szervezi körbe a teret. Az épület teteje járható teraszként lett kialakítva, a torony kúpja alatt, a boltíves árkádok mögött pedig kilátóhely található. 2
„történelmi stílusok romantikus átköltése” – írja róla Pamer Nóra.
1935 - 1936. Budapest, I. Mészáros út 5. Szilágyi Erzsébet gimnázium és óvoda. (Hübner Tiborral)
A főváros első modern középiskolájaként épült meg. A négy szintes, lapostetővel fedett, vasbeton vázas épület két irányból volt megközelíthető: az iskola bejárata a Mészáros utcára, az óvodáé a Kosciuszko utcára nyílt. Az épület alapvetően oldalfolyosós elrendezésű, amelynek töréspontjaiban kétkarú lépcsők biztosítják a szintek közötti kapcsolatot. A korszerű alaprajzú intézmény külsejében is tükrözte a modern személetet, nyerstégla- és kőburkolatot kapott a homlokzaton.
A belső kialakítás anyaghasználata szintén a korszerű megoldásokat követi: a padló különböző helyiségeiben gumiburkolat, linóleum és márványmozaik váltakozik, a bejárati ajtókat pedig krómozott lemezekkel látták el, erősítve az épület modern karakterét.
Noha az új épületben már 1936-ban elindult a tanítás, a háborús évek súlyos sérüléseket okoztak az iskolában. A helyreállítás és modernizálás 1946-ban kezdődött meg, és két évvel később az intézmény négyosztályos gimnáziummá vált. 1963-ban megszűnt az eredeti, kizárólag lányoknak fenntartott jellege, és vegyes gimnáziummá szervezték át, amely napjainkban is ilyen formában működik. 3
1937. Pécs - Mecsekalja, Pálos templom
A harmincas évek egyházi építészetében már érzékelhető a modern irányzatok térnyerése, amit ez az épület is világosan szemléltet. Bár szerkezete vasbetonra épül, külső megjelenése harmonikusan illeszkedik a környezethez: a szigorú, geometrikus kompozíciót a félköríves nyílások és árkádok lágyítják. Weichinger terve jól példázza azt a sajátos egyensúlyt, amelyet munkáiban a modern elvek és a hagyományos formakincs között teremtett meg.
A homlokzaton alkalmazott helyi, dolomitos terméskő összhangban áll a pécsi építési hagyományokkal. A templom háromhajós kialakítású, azonban a mellékhajók inkább közlekedőterekként működnek, nem klasszikus liturgikus térként. A külső falakat téglaburkolat fedi, a fő teherviselést pedig betonpillér-rendszer biztosítja. Az oltár megvilágítása természetes fénnyel történik, ami a korszak modern templomépítészeti törekvéseinek fontos elemét tükrözi. 4
Összegezve elmondható, hogy Weichinger Károly építészetében nagy pálfordulás nem történt, ahogyan az sok esetben megtörtént a neobarokk és a modern építészet határán. Kezdetektől fogva modern felfogásban dolgozott és gondolkodott, de tágabb perspektívában mint kortársai. Számára a modern nem egy elitista, mindennemű kultúrát nélkülöző stílus volt - ahogyan azt később az antidesign képviselői állították - hanem emberléptékű, funkcionalista irányzatként tekintett rá, mely kapcsolódik az épített és természeti környezethez.
Fekete Szilárd, Piringer Christofer, Győri Levente
Források:
Képek forrása:
kép00 - FUGA, old.fuga.org.hu/weichinger-karoly/ kép letöltése: 2025.11.15
kép01 - Baku Eszter, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék / arch.et.bme.hu/
kép02 - Tér és Forma 1931/10, 305-326
kép03 - Budapest Főváros Levéltára, saját készítésű kép
kép04 - Tér és Forma 1931/10, 305-326
kép05 - saját készítésű kép
kép06 - Budapest Főváros Levéltára, saját készítésű kép
kép07 - Budapest Főváros Levéltára, saját készítésű kép
kép08 - Bodó Péter / pestbuda.hu / kép letöltése: 2025.11.15.
kép09 - Spanyár Judit, Nikolaev Aleksey / Budapest100 / kép letöltése 2026.01.10.
kép10 - Tér és Forma, 1937/2-3. sz. p. 36.
kép11 - Spanyár Judit, Nikolaev Aleksey / Budapest100 / kép letöltése 2026.01.10.
kép12 - Budapest Főváros Levéltára, saját készítésű kép
kép13 - palosrend.hu / kép letöltése 2025.11.15.
kép14 - miserend.hu / kép letöltése 2025.11.15.
kép15 - saját készítésű ábra
Weichinger Károly 1893. október 12-én született Győrben. Kézügyessége már fiatalon megmutatkozott, amire középiskolai tanárai is felfigyeltek. Művészi affinitását végül - részben szülői iránymutatás révén - az építészetben oldotta. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen (mai BME-n) végezte el 1921-ben. Az egyetem elvégzése után oktatói pályára lépett, kezdetben az Iparművészetin később műegyetemen a középület tanszéken tanított és vált elismert professzorrá. Épületszerkezettan, alaktan és rajzolás valamint építészeti akvarellfestés is a kurzusai közé tartozott. Polónyi Károly visszaemlékezéseiben így idézi kedves tanárát, aki így oktatta hallgatóit: „A városnak állandóan mesélni kell az utcán járóknak. Az epikát bele kell vinni az építészetbe és a várostervezésbe. Értik kérem.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.