Münnich Aladár életműve jól mutatja azt a változást, amely a két világháború között a magyar építészetben lezajlott. A pályája kezdetén még a hagyományos, reprezentatív stílushoz kötődött, míg a harmincas évekre azonban egyre inkább az art deco letisztult formái felé fordult. Végül a modern, díszítés nélküli lakóházak váltak munkássága központi elemévé. Művei így három korszakot kötnek össze, amelyek fokozatosan követik egymást, néhol egymásba olvadva. Ebben a bejegyzésben gazdag életművének legfontosabb épületeit emeljük ki.
Déri Múzeum - Debrecen, Déri utca 1.
Münnich Aladár 1922-ben Györgyi Dénessel együtt kapta meg a Déri Múzeum tervezését, ahol a város egy, a Nagytemplom és a Kollégium környezetéhez illeszkedő, visszafogottan historikus épületet kért. A tervezők a Solitude és a Sanssouci kastélyok barokk formavilágát értelmezték újra jóval letisztultabban, klasszicista arányokkal kiegyensúlyozva, amelynek látványos eleme lett a kör alaprajzú, elegánsan előreugró bejárati csarnok. A szökőkutas-kertes előtér, Medgyessy Ferenc szobrai és a finoman komponált megérkezési útvonal mind erősítették az épület reprezentatív, ünnepélyes karakterét. A múzeum 1923 és 1930 között, komoly anyagi nehézségek ellenére épült meg, és a korszak egyik legszebb, legarányosabb neobarokk középületeként maradt fenn.
Galamblövő klubház - Budapest, Margitsziget
A Galamblövő klubház 1929-ben épült fel a Margitszigeten, neobarokk köntösben, mégis inkább egy középkori vár hangulatát idézve a markáns középső toronnyal és tömbszerű kompozíciójával. Homlokzatán apró osztású, íves záródású üvegezett ajtók és visszafogott architektonikus elemek jelentek meg, amelyek elegáns, „kerti kastélyszerű” megjelenést kölcsönöztek az épületnek. A korabeli kritika is kiemelte Münnich Aladár kifinomult ízlését és arányérzékét, azonban az épületet 1942-ben az Árpád híd építése miatt lebontották.
Hungária Evezős Egylet klubház - Budapest, Margitsziget
A Hungária Evezős Egylet 1926–27-ben épült klubháza egy romantikus, festői hangulatú épület volt, ahol bátran keveredtek a középkorias részletek és a modern sportfunkciók. Földszintjén a csónaktároló és a hozzá kapcsolódó helyiségek kaptak helyet, míg a tetőtérben vendégszobák, étterem és klubhelyiségek működtek; mindezt markáns tömegek, kontyolt tetők, faoszlopos tornácok és félhengeres lépcsőtornyok tették igazán karakteressé. A tetőből kiemelkedő kilátótorony és a hajózásra utaló árbóckosár-motívum különös atmoszférát adott az épületnek, amely jól tükrözte Münnich berlini és müncheni tanulmányainak hatását. A későbbi, 1980-as évekbeli átépítések azonban a karakteres részletek többségét elpusztították, így a ház mai formájában már alig idézi eredeti, egykor rendkívül látványos megjelenését.
Benczúr ház - Budapest VI., Benczúr utca 39.
Az 1928-ban épült lakóegyüttes az építész egyik legkifinomultabb városi munkája, amely modern alaprajzi logikát enyhén barokkos részletképzéssel ötvöz. A két, egymással párhuzamos épületszárny tágas kertre szerveződött, így elkerülhette a korszakra jellemző zártudvaros beépítést, és szintenként nagyvonalú, hallos luxuslakások kaptak helyet. A homlokzat játékos ritmusát zárterkélyek, barokkos konzolokra ültetett erkélyek, finom gipszdíszek és sűrű osztású nyílászárók adják, amelyek későbbi art deco munkáiban is visszaköszönnek. A háború utáni átalakítások és a későbbi beépítések sajnos jelentősen megtörték az eredeti koncepciót: a kertet felszámolták, a teraszokat beépítették, a kocsibehajtó rendszere megszűnt, így a ház ma már csak töredékesen őrzi Münnich eredeti elképzelésének eleganciáját.
Az első tíz évében Münnich Aladár a historizmusból fokozatosan az art decó felé mozdult, amely a polgárság ízlésének és életstílusának felelt meg. Ehhez hozzájárult életkora és tapasztalata is: idősebb volt a fiatalabb modern tervezőknél, miközben a korszak konzervatív korszelleme nem kedvezett a merészebb építészeti megoldásoknak.
Magyar–Olasz Bank - Békéscsaba
A kétszintes, zártsorú beépítésű békéscsabai banképület Münnich első olyan munkája volt, amely teljesen elszakadt a historikus formáktól, és tisztán art deco tömegképzésben fogalmazódott meg. Homlokzatát a finoman ívelt középrizalit, a geometrikus műkődíszítések és a jellegzetesen profilozott párkányok határozzák meg, amelyek visszafogott, mégis elegáns megjelenést adnak az utcafrontnak. A részletekben – a cikcakk motívumoktól az apró kiugrásokig – már egy olyan formavilág jelenik meg, amely meghatározó elemévé válik Münnich későbbi art deco épületeinek is.
Budapesti Nagyvásártelep - Budapest IX., Hídépítő utca
Münnich modernista korszakának egyik legérdekesebb darabja a Budapesti Nagyvásártelep (1931–33), amely bár alapvetően a korszerű ipari építészet jegyében készült, több részletében még mindig erősen őrzi az art deco formavilágát. A főhomlokzat lépcsősen tagolt tégla falpillérei és a főbejárat fölötti címerdombormű a stílus dekoratív hatását idézik, akárcsak a bejárat mellett álló négy allegorikus szobor. A monumentális csarnokok modern vasbeton héjszerkezete ezzel szemben már a funkcionalista építészet világát képviseli, látványos példáját adva a két irányzat találkozásának. Az egykori élelmiszer-elosztó központ ma részben elhagyatott, újrahasznosítása jelenleg folyamatban van.
Futura Kereskedelmi Rt. Lakó és irodaháza - Budapest V., Dorottya utca 2.
A Futura-ház Münnich egyik legnagyobb munkája: 1937-ben épült modern saroképület, amely ugyan már a funkcionalista korszakához tartozik, mégis megőriz néhány finom art deco részletet. Az épület három egységből állt – bérház, iroda és szolgálati lakások –, a földszinten pedig elegáns üzletsor és egy üvegtetős passzázs működött.
A homlokzat erőteljes tömegformálása, a sarok lecsapása és a legfelső szinten megjelenő hengeres korona a korszak modernizmusát idézi, miközben az art deco is felbukkan a passzázs bejáratai fölötti domborműveken, illetve a sarok címerének egykori angyalos kompozícióján.
A belső terek egykor kifejezetten elegánsak voltak – márványburkolatokkal, bronzportálokkal és igényes faanyagokkal –, de mára nagyrészt eltűntek. Az épület az évtizedek során minisztériumként és székházként is működött, a passzázst lezárták, most pedig ismét átalakul: jelenleg kaszinónak ad otthont, és szállodává építik át. Néhány eredeti részlet azonban még ma is őrzi a harmincas évek hangulatát.
Látható, hogy Münnich Aladár a historizmus és az art deco világából lassan, de határozottan fordult a modern építészet felé, noha generációja és a korszak magyar közege eleinte erősen elutasította a Bauhaus és a nemzetközi modern elveit. A külföldi hatások, a Tér és Forma körüli szakmai pezsgés és a CIAM-mozgalom magyarországi megjelenése mind hozzájárultak ahhoz, hogy Münnich az 1930-as évekre nyitottá váljon az új szemléletre.
Családi ház - Budapest II., Napraforgó utca 10.
Münnich első tisztán modern szellemiségű háza egy lapostetős, egyemeletes családi otthon, amelynek egyik különlegessége a felső szintből „kiharapott” terasz. Az emeleti háromrészes, sínrendszeren eltolható ablak és a két irányba csúsztatható sarokablak kifejezetten modern megoldás volt, hiszen szinte teljesen megnyitotta a házat a kert felé. A földszint téglaburkolata, az emelet vakolt homlokzata és a kissé túlnyúló tetőlemez egyszerű, letisztult összképet adtak, a vízszintes csőkorlát pedig tipikus Bauhaus-motívumként jelent meg. A ház alaprajza a kor szokásos elrendezését követte: lent a közösségi és kiszolgáló terek, fent a hálószobák és a fürdő, a pincében pedig a gépészet. A megbízó kérésére végül a konyha és a cselédszoba is a pinceszintre került külön lejárattal és étellifttel. Az épület sokáig jó állapotban maradt, lényegi átépítés nélkül, az eredeti nyílászárókkal és kilincsekkel. Az új tulajdonos szerette volna a házat a saját stílusához igazodva, de eredetiségét megtartva felújítani, ezért Ferkai Andrást kérte fel a tervezésre. Később sajnos mégis építettek hozzá egy fedett, pergolás kocsibeállót, ami sokat takar az eredeti tömegből. Ezt némileg ellensúlyozza a bejárat mellé került gravírozott fémtábla, amely Münnich Aladár nevét jelöli tervezőként.
Ikerház (saját háza) - Budapest XI., Tarcali út 22 b-c.
A telekszabályozási könnyítések lehetővé tették a sorházas beépítés megvalósítását, így Münnich 1932-ben felépíthette kétlakásos sorházát a Tarcali utcában, amelyet mintatervnek szánt. Az előkertes, zártsorú, egyemeletes, lapostetős épület két szimmetrikus egységből állt, a korszakra jellemző praktikus alaprajzzal: lent nappali terek és konyha, fent hálószobák és fürdő. A homlokzaton jellegzetes hármas ablakok, terméskő díszítés és vékony vasbeton előtető jelentek meg. A ház eredetileg a szerényebb középosztály számára készült, ezért egyszerű és gazdaságos nyílászárókat alkalmaztak. Jelenleg a két egység közül az egyik új nyílászárót kapott, a másik még eredeti, azonban az egységes, zárt kerítés nem illik az épület karakteréhez. Az udvari homlokzat jóval egyszerűbb, nagy üvegfelületű ajtókkal és erkélykapcsolattal.
Zsilinszky Gábor családi háza - Budapest II., Lóczy Lajos utca 3.
A Lóczy Lajos utcai családi ház 1932-ben épült Zsilinszky Gábor kormányfőtanácsos számára. Az egyemeletes, magas tetős, szabadon álló épület központi, zömök tömbjéhez két oldalról földszintes, lapostetős, tornácos szárnyak csatlakoznak. A földszinten hall, úri és női szoba (utóbbi télikerttel), valamint ebédlő és gazdasági helyiségek kaptak helyet; az emelet három hálószobát, két fürdőt és gardróbot foglal magában, a tetőterasz pedig a hálókból nyílik. Az alsó rész terméskő burkolatot, a felső klinkertégla homlokzatot kapott, fehér osztott ablakokkal és zsalugáterekkel, a teraszokat egyszerű pálcás korlát szegélyezi. Az épület eklektikus hatású, részben a megbízó igényei miatt, és 1943-ban bővítették. Ma óvodaként működik: több eredeti részlete fennmaradt, mint a kőkeretes kapuzat, a kovácsoltvas lámpa, a falépcső és a zsalugáterek, ugyanakkor néhány későbbi, kevésbé odaillő hozzáépítés is történt.
Főiskolai Leányüdülő - Tihany
1931-ben tervezett egy üdülőt Tihanyban, amely „Főiskolai leányüdülő” néven jelent meg a Tér és Forma folyóiratban. A kivitelezést Tömpe Károly és Társa végezte. Az épület rendkívül takarékos kialakítást kapott: cellaszerű, kis alapterületű szobákat, hosszú asztalos étkezőt és egyszerű társalgót tartalmazott. Egyetlen „luxuselemnek” a fedett–nyitott, szögletes lezárású árkádsor számított, amely körbefutja az épületet, és gyönyörű kilátást kínál a Balatonra. A két árkádsor az eltolt épületszárnyakon végighúzódva egy központi gloriettben találkozik.
Münnich Aladár életműve jól mutatja, hogyan alakult át a magyar építészeti gondolkodás a két világháború között. Épületeiben a historikus formák fokozatosan adják át a helyüket az art deco geometrikus részleteinek, majd a modern, funkcionális tömegeknek. Munkássága nemcsak az egyéni ízlés változását tükrözi, hanem azt is, hogyan illeszkedett a korszak városi és társadalmi kontextusához, miközben homlokzatai, tömegelrendezése és részletei mindig az elegancia és a funkcionalitás egyensúlyára törekedtek.
Kádár Kinga, Lizer Dorottya
Források:
Ferkai András: Modern Házak és Lakóik. A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története
Magyar Iparművészet 2021/04 46-51.old - A finom és modern részletek mestere
Bor Ferenc és Tóth Tímea: Budapest VIII., Szentkirályi utca 27. - Műemléki Szakértői Javaslat
Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár: Építész – várostervező – belsőépítész
Képek forrásai:
Kép01: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 107.oldal
Kép05: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 91.oldal
Kép08: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 74.oldal
Kép10: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 102.oldal
Kép11: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 128.oldal, https://pestbuda.hu/cikk/20201218_a_vasbeton_szerkezetes_epites_uttoroje_130_eve_szuletett_munnich_aladar_epitesz
Kép16: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 118.oldal
Kép17: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 119.oldal
Kép19: Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Építész - várostervező - belsőépítész, 178.oldal
_2.jpg){kind=link}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.