Habitatio » HBT: Barokkból modernbe?

Kozma Lajos legendás karrierjének század eleji kezdetén egy népművészetet gyűjtő és kedvelő fiatal volt. Hogyan lett ebből a még saját stílust is kialakító építészből a 20. századi modern egyik legjelentősebb neve? És mennyire határozták meg építészetét korának hatásai?

Kezdetek

Kozma Lajos korának egyik legjelentősebb neve volt a szakmában. Az 1884-es születésű építészt karrierje elején lenyűgözte a somogyi népművészet, annak mintáit kezdte gyűjteni. Tagja volt a Fiatalok társaságának, akikkel erdélyi tanulmányutakon gyűjtötték a népművészeti motívumokat. Lajta Béla irodájában dolgozott, főleg bútorterveken. Első saját nevével megjelent munkája 1912-ben, a már premodern épületnek számító Rózsavölgyi ház zeneműboltjának berendezése volt.

Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadó és hangszerkereskedés belső tere

1913-ban megalapította a Budapesti Műhelyt, amely Magyarország első iparművészeti műhelye. Idővel kialakította saját, nemzetközi hírnevet is szerző stílusát, a Kozma-barokkot, melyben több európai nép barokkját ötvözte bútorain.

Később bútorain a funkcionalitás, az anyagszerűség vette át a vezető szerepet a díszítések helyett.

"Mint ahogy a könyv ma már mindenki szellemi tápláléka lett és nemcsak a kiváltságosoké, úgy akar ma az ipar az ismeretlen 'Mindenki' számára jó, olcsó és szép holmikat tervezni."

Kozma Lajos által tervezett szobabelső

A napraforgó utcai törekvések

A Pasarét szívében, Napraforgó utcában sorakoznak a két világháború közötti magyar modern építészet legérdekesebb villái. Az 1931-ben épült kísérleti lakótelep a Weißenhofsiedlung mintájára született, ahol a korszak vezető építészei – közöttük Kozma Lajos is – próbálhatták ki a Bauhaus elveit: a fényre és levegőre nyitott tereket, a modern anyaghasználatot és a racionális alaprajzi rendszereket. A névadás sem véletlen: a házak nagy ablakai épp úgy fordulnak a nap felé, mint a napraforgó. Az alábbiakban a Napraforgó utca 5., valamint a 6–8. számú házait mutatom be – két eltérő karakterű, mégis egy alkotói gondolatból született villát.

Az ötös számú villa emeletes, lapostetős. Tagolását modernista elemekkel oldotta meg, ennek mondható a vékony kiugró vasbeton-lemez párkány, illetve még a körablakok, és a sávablakok. Az utcai és oldalhomlokzatok aszimmetrikusak, többnyire kétszárnyú ablakokkal, az erkélyeken csőkorlátokkal.

Napraforgó utca 5-ös számú ház DK-i homlokzata

A bejárat az északnyugati oldalon nyílik. A földszint utcai oldalán helyezkednek el a háztartási helyiségek és a cselédszoba, a kert felé pedig a részben összenyitott nappali-dolgozó és nappali-ebédlő. A szokásnak megfelelően az emeleten található a fürdőszoba és a három háló, a fiúk szobájához az utcai oldalon aszimmetrikus erkély, a kertre néző hálókhoz közel két méter mély terasz tartozik. Négy szoba a kert felé néz, egy háló az utca felé.

Az épület főfalai üreges kovaföld elemekből készültek, sarkokon helyszínen kiöntött vasbeton pillérekkel. Az alsó két födém acélgerendái közt téglabetétes födém, a felső szintet borított gerendafödém zárja. Az épület központi légfűtéssel rendelkezett. Az ablakok többsége fából készült, kivéve a dolgozó-nappali résznél, ahol faltól falig két négyszárnyú acélablak található.

Napraforgó utca 5-ös ház alaprajza

A másik épület, amely az ő nevéhez kötődik, a Napraforgó utcai 6-8-as ikerház. Az eredetileg szimmetrikus ház két része a tervezési módosítások során karakterben eltávolodott egymástól: a 6-os számú épületrész lendületesebb tömeget és karakteresebb anyaghasználatot kapott, míg a másik fél megőrizte az egyszerű, geometrikus formát. A 6-os ház homlokzatát fehér vakolat és vörös téglaburkolat jellemzi, míg a másik egység visszafogott megjelenésű, egyetlen különös elemével, a karcsú acéloszlopokra támaszkodó, utcára nyúló terasszal.

Napraforgó utca 6-8-as ház homlokzata

Az eltérések az alaprajzi elrendezésben is megjelennek: a 6-os ház két traktusra tagolódik, földszintjén tágas nappalival és gazdasági zónával, az emeleten két hálószobával és egy hátsó irányba szélesedő erkéllyel. Ezzel szemben a 8-as számú, L alakú ház kisebb helyiségeket és szűk közlekedőket tartalmaz, földszintjén konyhával, cselédszobával és külön tüzelőraktárral, emeletén három hálóval.

Bár a két épület funkcionálisan és tömegében eltér, szerkezetük azonos: külső falaik üreges kovaföld idomkőből készültek vasbeton pillérekkel, a födémeket pedig acélgerendák közé helyezett Újlaki-téglák és borított gerendafödémek alkotják.

Napraforgó utca 6-8-as ház alaprajza

Lupa-szigeti nyaraló

A lupa-szigeti Platánsor 8. alatti, 1934–35 között épült nyaraló Kozma modern szemléletének egyik példája. A nyaraló eredetileg a Duna fölé nyúló terasszal készült, azonban a sziget bővülése miatt ezt a jellegzetességét egy idő után elveszítette. A ház vasbeton lábakon áll, ami egyrészt egyszerre vesz el és ad vissza a természetnek, másrészt a Duna áradásaival szemben is védelmet biztosít a nyaraló számára.

Lupa-szigeti nyaraló, archív kép

A lapostető, a piros korlátok jellegzetes kozmai jegyek, ehhez társul az épület homlokzatán megtalálható emléktábla Kozma szignójával. Kozma a nyaralót eredetileg három fő számára tervezte: egyetlen nagy szoba, összesen 68 m² alapterülettel és három hálóhellyel, melyet egy 60 m²-es terasz egészített ki. A későbbi átalakítások során az épület háromszobás lett,

a széles üvegablakok pedig tovább erősítették azt az átlátható, könnyű térhatást, amelyet Kozma kezdettől fogva célként tűzött ki.

Lupa-szigeti nyaraló

Átrium-ház

A Margit körút 55. alatt álló Átrium-ház a harmincas évek budapesti modernizmusának meghatározó alkotása. A hétemeletes lakóház egyszerre töltötte be a városi középület-funkciót – mozinak és később színháznak is otthont adott – és modern bérház szerepét. Az épületet Kozma Lajos tervezte; a vasvázas szerkezet Enyedi Béla munkája, míg a statikusi feladatokat Komoly Ottó látta el.

Átrium-ház főhomlokzata

A ház szerkezeti megoldásai is a „haladó módot” képviselték: a vasvázas és vasbeton szerkezet kombinációja nemcsak gazdaságos volt, hanem a terek szabad kialakítását is lehetővé tette, mivel az oszlopok és gerendák a kis keresztmetszeti méreteknek köszönhetően nem törtek be a belső térbe. A lapostető, a nagy méretű acélszerkezetű szalagablakok és a vízszintesen tagolt dekoratív homlokzat mind a korszak modern építészeti programját erősítették. A lakószinteken – a második emelettől felfelé – szintenként 5 lakás kapott helyet, két szobával és hallal. Bár ezek a lakások akkoriban kicsinek számítottak, később kompakt, jól használható egységeknek bizonyultak.

Átrium-ház két metszete

A ház belső világa erős ellentétet alkot a homlokzati megjelenéssel, meglepően színes és karakteres: fekete-fehér pepita padlóburkolat, fehér és narancssárga falak, vörös mennyezet, márvány és üvegmozaikos oszlopok, datolyapálma-furnérborítás a pénztár falnál, csillogó tükrök és króm, illetve nikkel-bronz felületek alkották a mozgalmas atmoszférát, ellentétbe állítva a különböző anyagok és színek hidegségét-melegségét, textúrájának sajátosságait.

Átrium-ház belső terei

Az épület a lakóház funkció mellett középületi feladatokat is ellát: az épület előcsarnokában egy időben „Teherán” néven mulató is működött, a mozi 1935-ben nyitotta meg először kapuit, a háború utáni felújítást követően 1947-ban nyitották meg újra Május 1. néven, majd 1990-ben nevezték át újra Átrium-mozi névre. Ezzel a névvel 2001-ig moziként üzemelt, ezt követően bezárták, majd 2011-től új funkciót kapott: színházként éledt újjá.

A háború után Kozma pályája új irányt vett. 1945-ben az Iparművészeti Főiskola igazgatójává nevezték ki, és ekkor megkapta a Magyar Köztársaság arany fokozatú kitüntetését is. 1946-ban jelent meg az „Új ház” című munkája, amely megörökítette modernista gondolkodását. Első állami megbízása a Kilián György úti Általános Iskola tervezése volt, amelynek megnyitását sajnos már nem érhette meg.

Kozma Lajos életművét ma a magyar modern építészet egyik legkarakteresebb és legösszetettebb fejezeteként tartjuk számon. Bútortervezői munkásságával, egyedi látásmódjával – amelyben a racionalizmus játékos formákkal, a funkcionalizmus finom részletekkel találkozott – maradandó nyomot hagyott Budapest arcán és a hazai építészeti gondolkodásban.