Hengermalom

A Fehérvári út 88/a-b cím alatt található bérházat a Budapest Székesfőváros Elekrtomos Művek megbízásával Rerrich Béla műépítész tervezte 1926-tól és 1928-ban épült meg. Az épület Art Deco stílusú német reneszánsz tömegformákkal és expresszionista részletformákkal. A fő homlokzat visszahúzott és átlósan lecsapott, a kereszteződésben egy kör alakú teresedést indítványozva, amelyet a többi épület építésekor már nem vettek figyelembe, így ez nem jött létre. Az épületnek 4 házegysége van, amiből a 3 utcai szárny tisztiviselő lakásokat tartalmaz, míg a Hengerhalom utcáról megközelíthető negyedik egység egy zárt udvart vesz körül, ami kisebb munkáslakásoknak épült.

Rerrich Béla építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Rerrich nemcsak építész volt, hanem kiváló belsőépítész és a kerttervezés főiskolai tanára is. Kertépítészként számos munkája született: kisebb házikertek, falikutak, díszes geometrikus kertek és parkok tervei fűződnek a nevéhez. Legismertebb terve a Szegedi Dóm tér együttese. 

Rerrich oktató és tervező munkájában szakított a korra jellemző gyűjteményes kertek modorossá vált sematizmusával. A mértani kert hazai megteremtője és elterjesztője, s ezzel a modern európai kertépítészet hazai előfutára volt, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy munkája révén a hazai kerttervezés és a kertművészet oktatása ma is lépést tart az európai fejlődéssel. 

Bemutatott épületünk főhomlokzatán egy kalapos férfit ábrázoló dombormű található ANNO 1928 felirattal, amely az építés éve. Feltehetőleg Rerrich Bélát ábrázolja és valószínűleg a Sopron út felőli oldalon található két szobor alkotója, Beck Ö.Fülöp készítette.

A Magyar Építőművészet folyóirat egy korabeli cikkje (1928. 28. évf. 9.sz.) (3. forrás) így fogalmazott az épületről és Rerrich Béláról:

„Hogy mit jelent a szabadabb szellemben alkotó architektus munkája, akinek megvan a kellő kulturáltsága, ízlése és bátorsága ahhoz, hogy félretéve a kényelmes sablonokat, szembenézzen a mai lakóház megépítésének egészen újszerű és éppen ezért felelősségteljes és izgató feladatával, azt beszédesen illusztrálja Rerrich Béla hengermalom utcai, az Elektromos Műveknek épített bérházcsoportja. Az épület tömegének racionális felosztása, a különböző tisztviselő-kategóriáknak megfelelő, különbözően kiállított és eltérő nagyságú lakásokat magábafoglaló részekre, (…)”

„A tágas, kertes udvarokat Rerrich építésznek Rerrich, a kerttervező sugalmazta. A ház szociális intézményeit bármelyik kisváros megirigyelhetné. A fürdőszobával nem bíró kisebb lakások közös fürdőteleppel bírnak, amelynek berendezése és kényelme mintaszerű. Tágas napozóterraszok, és zuhanyozók egészítik ki ezen népjóléti intézményt. Az épület legfelsőbb emeletén Könyvtártermek, és társalgók várják a munkájukból hazatérő, pihenni és szórakozni vágyó lakókat.”

„Bécs városi építkezéseinek közhelyiségeire emlékeztetnek ezek a napos, barátságos, ízlésesen kiállított termek, de a ház lakásai sokkal jobbak a bécsieknél. A lakások talán nem szereltettek fel oly technikai fogásokkal, mint ezek, de tágasabbal, lakályosabbak, sokkal otthonosabban rendezhetők be, mint a szűk bécsi cellalakások.”

„Az épület architekturája is a világlátott, biztos ízlésű művészre vall. Nincs rajta semmi a pesti tucatbérházak elkorcsosult renaissance- és barokkmotivumaiból. Teljesen modern hatású, de minden szertelenség nélkül. Egyszerű vonalvezetésével, jól mérlegeit arányaival, finoman alkalmazott kevés díszével, síma kő- és nemes vakolatfelületeivel meglepő újszerűséggel hat.”

Az épület minden egységéhez külön bejárat tartozik liftes lépcsőházzal. Az utcai szárnyakban tisztviselői lakásokat alakítottak ki, melyek 2-3 szobásak. A zárt udvari szárnyakban egyszerűbb munkáslakások kaptak helyet, ezek szoba-konyhás kialakításúak. A munkáslakásokhoz külön szociális létesítmények tartoznak, mint például tisztasági fürdő, könyvtárterem, társalgók, mosókonyha és napozóterasz. Az alaprajzi elrendezés függőfolyosós rendszerű, részben boltíves loggiás formában.

A helyszínrajzon látszik a két telekre tervezett, szaggatott vonalakkal megrajzolt beépítési séma. Csak a szürkével jelölt részhez készültek építési tervek, a tömb többi része a későbbiekben más módon épült be. A kivitelező építész Benedek Dezső építészmérnök, építőmester volt.

Az átlós visszahúzott homlokzatot két, az eresz fölé nyúló oromzatú rizalit tagolja. A timpanonos oromzat német reneszánsz stílusformákat idéz. A német reneszánsz hatást az épület vízszintes tagolása is mutatja. Az emeleti ablakok vízszintes sávban díszítő párkánnyal vannak összefogva. A homlokzat expresszionista részletformákkal gazdagodik. A tompa szögben kiugró zárt erkélyeknél a parapeteket relief díszíti. A lábazat budakalászi kőből készült, a homlokzatot Sempernova nemesvakolat borítja. A lizénák és ablakkeretek műkőből készültek, a tetőt szabvány eternitpala fedi.

A parapeteket díszítő reliefeken megjelenő cikk-cakk formák az elektromosságra, villámra utalnak, ami az eredeti beruházóhoz köthető.

A kapuk feletti reliefen középen Budapest címere látható, két oldalt pedig gyermekalakok, virágcsokorral a kezükben. Itt is megjelenik a villám motívum az alsó sávban. A négy kapun a vasrács mintájába rejtve A, B, C, D jelzés látható.

A Sopron úti fronton Beck Ö.Fülöp két szobra áll. Egy férfialak kutyával és egy női alak két kisgyermekkel.

A belső udvarról megközelíthető két szemben álló épületszárny között félszint különbség van, így a földszinti lakásokat az egyik oldalon előlépcsővel lehet megközelíteni. Ez az épületrész gangos kialakítású, az emeleti lakások vas korlátos függőfolyosóról nyílnak.

Az ajtók felett szintenként változó minta jelenik meg. A földszinten a legtöbb helyen üres négyzet, az első emeleten két sarkán lecsapott négyzet a második emeleten X, a harmadik emeleten rombusz forma jelenik meg.

A lakások bejárati ajtóinál és ablakainál megjelenik a cikk-cakk formát visszaidéző rácsozás. Ezt a nyílászárók lecserélésetekkor nem mindenhol tartották meg, de még sok helyen megfigyelhető az egységes minta.

Az ajtók mellett a mai napig megmaradtak az eredetileg kabátszellőztetésre használt vasfogasok.

A második emeleti alaprajzon jól látszik, hogy az utcafrontos lakások jóval nagyobbak, 2-3 szobásak, a szobák, fürdők, konyhák tágasak, cselédszobával egészülnek ki. A munkáslakások már egy, másfél szobásak, de alaprajzilag ezek is optimális kialakításúak. Fürdő ezekhez már nem tartozik, csak wc, ezt helyettesíti a közös fürdőtelep, a napozóteraszok és a zuhanyozók.

A manzárd alaprajzán láthatóak a napozó teraszok, amelyek a zárt udvaros épületrész nyugati és északi épületszárnyának tetőjén találhatók.

A metszeteken látható, hogy az épületnek nem a teljes egésze magastetős. További eltérés, hogy az utcasarki épületrésznél mélyebbre került az alapozás síkja, a földszint megnövekedett belmagassága így már üzletek befogadására is alkalmas.

Csontos Eszter

Források: 

Ferkai András: Buda építészete a két világháború között - 188. oldal

Budapest-képarchívum https://bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb?action=onelong&recnum=929653&pos=6

Magyar Építőművészet (1928. 28. évf. 9.sz.) http://hdl.handle.net/10890/24886

Képek forrása:

Kép01: Budapest-képarchívum 

kép02: saját fotó

kép03: Magyar Építőművészet (1928. 28. évf. 9.sz.)

kép04: Ferkai András: Buda építészete a két világháború között - 188. oldal (1. forrás), Google Earth fotó

kép05: Budapest Főváros Levéltára - Fehérvári út 88/a-b tervdokumentáció

kép06-kép14: saját fotó

kép15: Budapest Főváros Levéltára - Fehérvári út 88/a-b tervdokumentáció, II. emelet alaprajza

kép16: Budapest Főváros Levéltára - Fehérvári út 88/a-b tervdokumentáció, manzard alaprajza

kép17: Budapest Főváros Levéltára - Fehérvári út 88/a-b tervdokumentáció, metszetek