Bertalan-udvar

A Bartók Béla út (korábban Horthy Miklós út) 30-as szám alatt található épület Martonosi Baráth Lajos tervei szerint épült 1931-32-ben. Építtetője a Bertalan-udvar társasház, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára készült. Izgalmas építészeti kavalkád: modern, art deco és historizmus lelhető fel rajta. 

Az Art Deco stílus megjelenése Budapesten leginkább a XI.kerületben volt számottevő, de még így is eltörpül a szecessziós épületállomány mellett. Három nagy művészeti forrást próbált integrálni: történelmi építészet hagyományát, a kortárs képzőművészeti irányzatokat és a térben és időben távol álló egzotikumokat. Ez a szemlélet érvényesül az art deco épületek tömegformálásában, homlokzati megjelenésében és részletképzésében.

A vizsgált épület az Art deco mellett Streamline elemeket is tartalmaz. Ez az irányzat az 1930-as években alakult ki. Homlokzati formálását az íves (áramvonalas), hengeres formák és a hosszú vízszintes sávok adják. Célja az elegancia és modernitás benyomásának keltése. A modern korszak általában az olcsó megoldásokra törekedett, elhagyták a díszes homlokzati elemeket és lecsupaszították azt. A bonyolult formákat egyszerű ívek váltották le, a díszeket sima betonra és üvegre cserélték. Az épület környezetbe illesztése viszont nem engedhetett meg olyan fajta modernista épület építését ami akár a nyugati országokban már létrejött. Finom átmenetet képezve a teljesen letisztult homlokzat felé, az épületen még megmaradt minimális díszítés.

A saroktelken álló zártsorú beépítés szépen követi a szomszéd épület udvarának vonalát. Az átgondolt telepítésnek köszönhetően egy udvari lakás sem alakult ki, jól átszellőztethető, élhető alaprajzok jöttek létre. A belső udvar és a fél francia udvar adja meg az épület játékos tömeg formáját. Az udvar sajnos nem marad teljesen tisztán: az önálló tömegként megjelenő, viszonylag nagy méretű lépcsőház némiképp elrontja a barátságos teret. 


Alaprajzi elrendezése függőfolyosós rendszerű, földszinten a Bartók Béla út felé üzlethelyiségek kaptak helyet. Eredeti alaprajzai szerint a Bertalan Lajos utca felől étterem nyílt. A Bertalan Lajos utcáról juthatunk be az épületbe, hosszúkás előtér után két irányban nyílnak a folyosók. A lépcsőház és a bejárat nem került egy tengelybe, ennek praktikus okai lehettek, annyi biztos, hogy a tervezők számára a tiszta alaprajz szerkesztése nem volt prioritás. 


Az első emeleten, amit ma magasföldszintnek neveznek, még nem jelenik meg a homlokzaton hangsúlyos "saroktorony" elem. A lakások nagy alapterületűek, jellemzően két bejárattal. Egyik bejárat az előszobába vezetett, másik pedig a konyhába, amelyhez közvetlenül kapcsolódótt a cselédszoba, ez a megoldás a cselédek és a lakók elkülönítésére alakult ki. Az alaprajzokon fellelhető hall, szalon, uri szoba kifejezések tehetősebb nagypolgári réteget feltételeznek. 


A második emeleten (amit ma érdekes módon félemeletnek neveznek) jelenik meg a lekerekített sarok. Ez minden szinten a szalonhoz tartozik, ami tágas, ablakoktól megvilágított reprezentatív teret hozhatott létre. Érdekesnek találtuk a Bertalan Lajos utcai épülettraktus erkélyeinek találkozását a főút felőli traktussal, a váltakozó zárt és nyitott erkélyek rendszere egy apró erkéllyel zárul, ahogy a Bartók Béla úti traktusnak ütközik. A homlokzaton ez hangsúlyosan jelenik meg, a finom ívek mellett erőteljes szögletes formaként. 


Az épület homlokzatán a historizmus és modernizmus találkozásaként jelenik meg a saroktorony, érdekes az íves, kimagasló szerkezet együttdolgozása a kváderköves homlokzatburkolattal. A földszinti portálokat és a mezzanin ablakait összefogó keretek fölött a homlokzatot váltakozva nyitott és zárt erkélyek tagolják, a sarkon hengeres zárterkéllyel. A zárterkélynél lépcsőzetes attikafal emelkedik a párkány fölé, lőrésszerű szellőzőkkel. A vakolt homlokzatot födém- és könyöklő magasságban vízszintes lemezpárkányok és szintén horizontális jellegű ablakkeretezések díszítik, két oldalt csíkozott falsávokkal.


A ház szinte teljes egészében megőrizte eredeti állapotát, jelentősebb homlokzati változások nem történtek. Eredetileg lift nélkül került megépítésre, 1939-ben lett beépítve egy acél tartószerkezetű lift. 




Az eredeti állapot szerint a lakások nagy alapterületűek voltak, ez tette lehetővé a későbbiekben ezek felosztását. Több megosztási tervet is találtunk 1950-ből, 1977-ből és 1990-ből. A lakásmegosztás befolyásolta a belső homlokzatot. szintenként eltérő beugrások alakultak ki, az eredeti lakás előszobájának kibontásával, hogy ki tudjanak alakítani külön bejáratot az újonnan alakuló lakásokhoz. 


Az utcafronti homlokzat jelenleg pasztell rózsaszín színű, feltételeztük, hogy ez nem az eredeti színe. 2002-es fotó alapján és a lakók elmondása szerint előző színe barnás, bézses volt, azonban arra nem található sem írásos sem fényképes bizonyíték, hogy ez az eredeti színe volt-e. A belső udvari homlokzat állapotát tekintve elképzelhető, hogy nem lett az építés óta felújítva. A hulló vakolatok alatt nem láttunk más színre utaló jeleket.


Az udvaron látható műkő lábazat jobbára még megvan, de helyenként pótlásra és javításra szorulna.





A lépcsőház ablakai eredeti szerkezetűek, de az ablaküvegek minden osztásban különböző mintázatúak. Nem valószínű, hogy ez a koncepció része volt, ez az összevisszaság inkább a történelen fordulataira és a gondos gazda hiányára utal. 



A függőfolyosó lépcsőházhoz eső részén a padlóburkolat eredeti lehet és meglehetősen jó állapotban van, illetve ezen a részen a mennyezeten található egy stukkó díszítés, amit szintén eredetinek feltételezünk. A függőfolyosó további szakaszain (a lakások előtt) új padlóburkolat van. A korlátszerkezet felújítottnak tűnik. 


Az egyik bejárati ajtó felett még megtalálható egy stukkó díszítőelem, feltételezzük, hogy ez is eredeti. A lépcső szerkezete eredeti, vékony lépcsőlemez. A lépcsőház falai halvány türkiz színűek, a festés állapota felújításra szorul; nem tudjuk, hogy eredeti színezés-e.


Auer Kitti, Horváth Marietta


Források:
- Ferkai András: Buda építészete a két világháború között (178-179.oldal)
- levéltár

Képek forrása:
01-02 saját fotó
04 saját fotó
05-09 Budapest Főváros Levéltára
10-13 saját fotó 
14 hampage.hu
15-22 saját fotó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.