A 7. kerületi Szövetség utca 17. szám alatt álló ház alakulása szorosan összefüggött az itt lakók és a tulajdonosok sorsával. Az épület elődei 1861 óta sorra cserélték gazdáikat, emiatt kétszer is lerombolták ezeket és új épületeket húztak fel helyettük. Egy ilyen cserének köszönhetően képezi mai állapotában a ház az utca egyik különleges színfoltját 1932 óta.
Első felvonás: az eredeti lakóház tervei a korabeli Allianz Gasse-n, 1861-ben.
A mai Erzsébetváros területe a 19. század első felében kezdett el kiépülni, ekkor még főként földszintes, kertes épületekkel. Ez alól nem volt kivétel a mai 33615-ös helyrajzi számú telken épülő toldalék lakóház sem, amelyet 1861-ben építenek Diescher József építőmester tervei alapján. A mester a szlovák származású Jan Krekač (Krekács János) tulajdonostól kap megbízást. A házat Krekács özvegye (Krekács, szül. Kaszanitzky Éva), valamint gyermekei (Julianna és Dániel) örökölik 1874-ben. Később Dániel tulajdonrészét adósság miatt elárverezik, bizonyos Reismann Nathánnak, akitől Julianna gyorsan vissza is vásárolja azt, így biztosítva a ház családban maradását.
Második felvonás: „Krekács Julia úrnő épülete”.
Az épületet 1888-ban Julianna újjáépítteti, Hofhauser Elek építész tervei alapján. Csupán a ház utca felőli része alakul át, itt (az épület többi részéhez hasonlóan) szoba-konyhás lakás, illetve üzlethelyiség kerül kialakításra. A pincében tűzifatároló kap helyet, ennek lejárata a hosszúkás belsőudvar végében található. A ház hátsó részében kap helyet az illemhely is. A Krekács-családról többet sajnos nem tudhatunk, a ház is kikerül a tulajdonukból.
Harmadik felvonás: a ma is látható Tauszig-ház eredeti (balra) és végső (jobbra) terve.
1898 és 1927 között az épület sorsa bizonytalanná válik. Ez alatt a rövid időszak alatt 6-szor cserél gazdát, végül 1927-ben kerül a szabóüzlet-tulajdonos Tauszig család tulajdonába. A korábbi házat elbontják, majd Tauszig Vilmos és neje Czinner Szerén, valamint Tauszig Tivadar és neje Czinner Lujza megbízásából Vogel Jenő elkezdi az épület tervezését. Eredetileg egy befektetési céllal is jól hasznosítható, 4 emeletes, belső udvaros épületet álmodnak meg a telekre. Ez az elképzelés valószínűleg a csatlakozó udvaros (keretes) beépítést előirányzó új szabályozásnak esett áldozatul. így született meg a jellegzetes H betűt formázó végső alaprajz, aminek hatására az épület mérete nagyjából a felére csökkent. A körülépített udvar elhagyásával az épület sokkal jobban illeszkedik a kor bérházépítési tendenciáihoz, amikor már a lakások élhetősége kiemelt szempont volt. Az egyes szinteken helyet kapó 7 lakás helyett emiatt csak 3 fért el az új tervek alapján. A földszinten üzlethelyiségek találhatók. Igyekeztek helyenként modern szerkezeteket alkalmazni, így került lift és központi fűtés is az épületbe. A lakások a korszakra jellemző szoba-hallos elrendezést kapják, viszont kiegészülnek cselédszobával is, ami ekkor már idejétmúlt megoldásnak mondható. A kész ház 4. emeletére költöznek a tulajdonosok, és a korabeli lakásjegyzékek alapján 1942-ig biztosan itt is laknak.
Az udvar képe a 4. emeleti függőfolyosóról.
„A négyemeletes, téglaburkolatú épület U alakban tágas és hangulatos kertet fog közre, kis melléképülettel a gondnok vagy a kertész számára. Az előtér bár szűk, de vállmagasságig fekete márvány szegélyű rózsaszín márványlap burkolja. Az I. és IV. emeleten csak egyszoba-hallos lakások voltak, a II. és III. emeleten a nagyobb lakásokat helyezték el: egy háromszoba- és egy kétszoba-hallost, de harmadikként egy egyszoba-hallost is.”
Az építészről megemlékező tábla az épület falán.
Vogel Jenő nevéhez több art déco épületet is köthetünk, a Tauszig-ház is ebbe a stílusba tartozik. Az art déco az 1925-ös párizsi világkiállítás után terjed el szélesebb körben az építészetben. Magyarországon a stílusirányzatnak csak egy sokkal visszafogottabb, letisztultabb ága jelenik meg. A tömeggyártás elterjedésével elérhetőbbek lettek a polgárság számára az olyan építészeti elemek, mint a klinkertégla, mészkő vagy homokkő homlokzatburkolat, illetve a belső terekben a műmárvány, króm és az üvegtégla. A felsorolt stílusjegyeken túl a Szövetség utca 17. alatt álló ház más jellegzetes art déco vonásokat is mutat. Ilyen például a szomszédos, historizáló épületektől határozottan eltérő cour d’honneur-ös homlokzat, az eredetileg is beépített manzárdtető, a határozott vízszintes homlokzati tagolások, a Haas és Somogyi üveg és vasgyár műlakatos korlátai és kapuja, illetve a negyedik emeleti áttört kőkorlátok. Az épület homlokzatát egyébként is jellemzi a geometrikusság és az élénk színek használata. Érdekesség, hogy Vogel megtervezi a ház „ikertestvérét” is, amely szinte teljesen a Szövetség utcai épület mása. A másik ház a VI. kerületben, a Dessewfy utca 47-es szám alatt áll.
A szabóság a Kossuth Lajos utca 4. szám alatt, 1955-ben.
A ház eredeti tulajdonosai közül sajnos csak Tauszig Tivadar élte túl a II. világháborút és az azt követő újjáépítés nehéz éveit. Testvérét és annak feleségét 1945-ben, saját feleségét 1948-ban temeti el. A család a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik, ahol Vogel Jenő is. A szabóság működéséről még a fenti 1955-ös képen látható cégér tanúskodik, eddig biztosan működött az üzlet.
A ház lakóiról, közösségéről jó képet ad Hamvas H. Sándor Budapest, VII., Szövetség utca 17/b című könyve. A regényt 1933-ban adják ki, és jól festi le a korabeli kispolgári-kisiparos lakóközösség életét, viszonyait és problémáit. A könyv egy nagyon színes, vegyes közösségről számol be. Később a ház csillagosház lesz, ekkortól fogva a zsidóság számára kényszerlakhely. A háború utáni évekről információ hiányában azonban csak elképzeléseink lehetnek.
Téglás Lilla
Források:
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. Pipacs Könyvek, Budapest, 2001. pp. 213–214.
Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten. Artem Books Kft, Budapest, 2020. p. 277.
Képek forrása:
kép00: saját fotó
kép01: https://static-cdn.hungaricana.hu/tile/thumb/maps/bfl_tervtar/pest/tervek/1861/0097_1861.ecw/
kép07-08: saját fotó
kép10: saját fotó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.