Szeretnék egy kis segítséget nyújtani a kiselőadások felépítéséhez.
Mi, viselkedésbiológusok, amikor vizsgálunk egy állati viselkedést, hagyományosan négy kérdésre keressük a választ. Ezeket a kérdéseket Niko Tinbergen holland etológus fogalmazta meg, ezért hagyományosan "Tinbergen négy kérdésének" nevezik, és a következőképpen hangzanak:
1. Mechanizmus: milyen módon hajtja végre az állat azt az adott viselkedést?
2. Funkció: milyen környezeti kényszerekre adott válaszként viselkedik az adott módon az állat?
3. Ontogenezis: hogyan alakul ki az adott viselkedés az egyedfejlődés során?
4. Filogenezis: hogyan alakult ki az adott viselkedés az adott állatcsoportban az evolúció során?
Ha erre a négy kérdésre választ tudunk adni, akkor mondhatjuk, hogy minden szempontból megvizsgáltuk az adott viselkedést. Egy példán demonstrálom, hogy hogyan kell ezekre választ adni.
Viselkedés: a keresztes pók kerek hálót sző.
1. Mechanizmus: a pók selyemszálakat feszít ki a faágak között, melyeket a szövőmirigyében állít elő. Utána körkörös irányban befelé haladva elkészíti a hálót.
2. Funkció: a háló célja a táplálékszerzés: a repülő rovarok beleragadnak a hálóba, így a pók táplálékává válnak.
3. Ontogenezis: a hálószövés a pókok genetikailag kódolt, veleszületett képessége, azt nem kell tanulniuk.
4. Filogenezis: a legtöbb pókfaj képes selymet előállítani. Az ősibb jellegű pókfajok a talajon szövik a szabálytalan formájú hálójukat, a szabályos, kerek háló ebből tökéletesedhetett.
Persze, nem ez az egyetlen módja egy viselkedés leírásának, de a négy kérdés szolgálhat egyfajta útmutatóként.
Mi, viselkedésbiológusok, amikor vizsgálunk egy állati viselkedést, hagyományosan négy kérdésre keressük a választ. Ezeket a kérdéseket Niko Tinbergen holland etológus fogalmazta meg, ezért hagyományosan "Tinbergen négy kérdésének" nevezik, és a következőképpen hangzanak:
1. Mechanizmus: milyen módon hajtja végre az állat azt az adott viselkedést?
2. Funkció: milyen környezeti kényszerekre adott válaszként viselkedik az adott módon az állat?
3. Ontogenezis: hogyan alakul ki az adott viselkedés az egyedfejlődés során?
4. Filogenezis: hogyan alakult ki az adott viselkedés az adott állatcsoportban az evolúció során?
Ha erre a négy kérdésre választ tudunk adni, akkor mondhatjuk, hogy minden szempontból megvizsgáltuk az adott viselkedést. Egy példán demonstrálom, hogy hogyan kell ezekre választ adni.
Viselkedés: a keresztes pók kerek hálót sző.
1. Mechanizmus: a pók selyemszálakat feszít ki a faágak között, melyeket a szövőmirigyében állít elő. Utána körkörös irányban befelé haladva elkészíti a hálót.
2. Funkció: a háló célja a táplálékszerzés: a repülő rovarok beleragadnak a hálóba, így a pók táplálékává válnak.
3. Ontogenezis: a hálószövés a pókok genetikailag kódolt, veleszületett képessége, azt nem kell tanulniuk.
4. Filogenezis: a legtöbb pókfaj képes selymet előállítani. Az ősibb jellegű pókfajok a talajon szövik a szabálytalan formájú hálójukat, a szabályos, kerek háló ebből tökéletesedhetett.
Persze, nem ez az egyetlen módja egy viselkedés leírásának, de a négy kérdés szolgálhat egyfajta útmutatóként.
Mi építészek nem szoktunk gondolkodni, csak valami megtetszik nekünk, akkor utánozzuk, amíg csak meg nem unjuk. Tehát ha mi adunk elő, akkor is a szemünkkel gondolkodunk, és akkor még egész jól járt mindenki!
VálaszTörlésÁ, csak beszélek összevissza, még ez se így van.
Marad az alapszabály: csak az lesz érdekes másnak, ami nekem. Mármint az előadónak.
Kíváncsian várom a keddet!
Ahogy írtam, a kérdéseket inkább útmutatóként, mint szabályként osztottam meg.
TörlésA "szemmel gondolkodás" és az órán elhangzott "az állat szemszögéből történő leírás" azt jelenti az én olvasatomban, hogy a négy kérdésből főként az elsőre, a mechanizmusra adunk választ. A prezentáció mindenképp érdekesebb, ha legalább a funkcióról is tudunk mondani valamit (az első előadásomat, ha még emlékeztek, alapvetően erre a második kérdésre éleztem ki). Az ontogenezisről és a filogenezisről nehezebb anyagot találni, és sok fajnál nem is ismert, ezért ezeket kevésbé fogom hiányolni.