Anyag vagy Arány?

Vajon mitől szép egy homlokzat? Miért tetszik egy építészetben járatlan vagy épp járatos embernek? Miért kerülhet be egy építész képtárába? Vajon a használt anyagok teszik vonzóvá? Vagy a díszes ablakok, esetleg homlokzatarchitektúrák?

Lehet, hogy mindegy az anyag, csak egy szép arány kell, és mindenki oda lesz érte…? Vagy talán minden kiegészíti egymást, és a homlokzat összessége maga az alkotás, amit szépnek találunk? Ezekre a kérdésekre próbálok választ találni egy kísérlet keretein belül, Orosztony egyik melléképületének két homlokzatával játszva.

Miután felrajzoltam a kiindulási állapotot, először a házon használt anyagokkal futottam egy kört, hogy meglássam, az anyagok elhelyezése vagy mennyisége is meghatározza-e az épület szépségét. Próbáltam megkeresni és felvenni azt az arányrendszert, amelyet felfedezni véltem, így azt is kipróbáltam, hogy mi történik, ha teljesen eltüntetem, vagy teljesen megmutatom az alapállapotban félig látszó tartószerkezet rendjét.

Egyre több és több anyagot vittem be az épületbe, megnézni, hogy az anyagok együttese adja-e a szépséget, vagy anyagfüggetlenül minden jól áll egy szép arányokkal rendelkező homlokzaton. Igyekeztem olyan anyagokat választani, amelyek az építés vélhető korában is elérhetők voltak, és alkalmazhatták volna őket a bekerült anyagok helyett.

A különböző anyagokkal különböző hangulatokat is ki szerettem volna próbálni, hogy az épület funkciója meghatározhatja-e a homlokzatot oly módon, hogy ha meghalljuk, hogy melléképület, vagy istálló, mi jut eszünkbe róla, hogy kellene kinéznie.

A példák sora kimeríthetetlen, még sok lehetőséget meg lehetett volna vizsgálni, de már ezekből is sejthető a konklúzió, legalábbis az, amire én rájöttem a kísérlet alatt. Ugyan a verziók között fellelhető egy-két általam szépnek gondolt homlokzat, abban már nem vagyok biztos, hogy ha azt mondanám rájuk, melléképület, vagy ha elképzelem egy falusi közegben őket egy másik épület mellett, akkor megállnák a helyüket. Ettől függetlenül egy másik közegben, más funkcióval még akár az eredeti mellé is bekerülhetnének a könyvbe.

Tehát mitől szép egy homlokzat? Nos, nem tudom erre van-e válasz...

Sok mindentől lehet szép egy homlokzat. A jelen példánál, az orosztonyi melléképületnél szerintem a helyzettől szép. Nem akar több lenni, mint ami, kicsit befejezetlen, kicsit csálé, de pont oda illik, pont úgy, ahogy van. Azt feltételezem, azért ilyen, mert abból készült, ami "maradt", és úgy, ahogyan éppen jónak látták. Nem vagyok benne biztos, hogy tervezetten lett ilyen szép, lehet csak az idő tette ilyenné, de ettől nekem ez a kis melléképület még szebb lesz, amikor ránézek. Úgy gondolom, Janáky is ezért tette a könyvébe, a helyzet miatt, biciklizés közben egy faluban egyszer csak egy szerény, ütött-kopott kincsre bukkant.

Csizmadia Nóra Olimpia

Források:

Janáky István - Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon

Képek forrása:

Janáky István - Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon, 115. oldal

saját ábrák