Magtárkeresés

A gazdasági épületek különleges építészeti karakterükkel mindig önálló kategóriába tartoztak. Többek között ez teszi őket értékessé, érdekessé. Nem véletlen, hogy számtalan magtár, istálló számít ma műemléknek. Különleges, monumentális formájukat a funkció határozza meg, mely típusonként egészen eltérő (siló, malom, víztorony, magtár, istálló).

Gyűjtésem kiinduló pontja Janáky István Az építészeti szépség rejtekei című könyvében szereplő Balatonfőkajári terménytároló. Az épület elődeit és utódait kerestem, melyek hasonló formajegyekkel rendelkeznek.

Az első gazdasági épületek hazánkban a népi építészethez köthetőek. Az idők folyamán bizonyos értelemben nagy átalakuláson mentek keresztül, mely során egyre meghatározóbb szerepet kapott az architektúra. A változatlan funkció miatt a párhuzamok továbbra is felismerhetőek.

1700-1980

Szántódpuszta, magtár épület 1700-as évek


Szántódpuszta, gazdasági épület 1700-as évek


Mezőhegyes 18-as major, csikóslak 1785




 Mezőhegyes, központi magtár 1805 Hild János




 Mezőhegyes 57-es major, központi magtár 1800-as évek eleje

Tura, magtár 1808 



Magyarszecsőd, Batthyány-kastély magtár és istálló 1893

Hármashatárhegy repülőtér, hangár 1921

Hármashatárhegy repülőtér, felső hangár 1900 eleje

1980-1990

Balatonfőkajár, terménytároló 1980-as évek

1990-től






Külsősáripuszta, fedeles lovarda 2000

Füzesgyarmat, síktároló 

ThailKajima Design Asia

Belgium 2020, Goffart-Polomé Architectes


Maróty Mónika


Források:

Janáky István: Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon
https://www.szantodpuszta.hu/
https://mezohegyes.hu/html/muemlekek/index.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.