Magtárkeresés

A gazdasági épületek különleges építészeti karakterükkel mindig önálló kategóriába tartoztak. Többek között ez teszi őket értékessé, érdekessé. Nem véletlen, hogy számtalan magtár, istálló számít ma műemléknek. Különleges, monumentális formájukat a funkció határozza meg, mely típusonként egészen eltérő (siló, malom, víztorony, magtár, istálló).

Szépség-analógiák

Mit keresett Janáky? Erre a kérdésre kerestem a választ az egyik általa lefotózott épülethez gyűjtött analógiák segítségével.

Szép házak

Mit keresett Janáky? Szép házakat.

De mi az, ami neki szép, és mi az, amit egy átlagember szépnek tart? Megvizsgáltam, hogy hogyan változott az épület azóta, hogy Janáky István lefotózta a saját gyűjteménye számára, és megkérdeztem néhány ismerősömet, hogy ők hogyan látnák szép háznak a Balatonfüred, Kossuth Lajos utca 2. alatt található házat.

Janáky szépségideálja Bánkról

 Janáky István számos településre ellátogatott azzal a céllal, hogy gyűjtse a szerinte szép épületpéldákat. Tapasztalatai összegzéseként született meg Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című kötet. A legtöbb, könyvben szereplő példa nem tartozik se a mű-, se a spontán építészet témakörébe: valahol a kettő között helyezkednek el. Egyszerű mesteremberek munkái, akik értették a dolgukat, de nem befolyásolta őket a közízlesnek való megfelelési vágy vagy az egyetemi oktatás. Janákyt ez a sokak számára megfoghatatlan, nem kategorizálható épületréteg foglalkoztatta, valamint a szépség és az érték felkutatása, bemutatása. 

Balatonszemesi nyaralóház és Janáky

Miért kerülhetett be Janáky István gyűjteményébe az 1970-es évek végén épült, későmodern nyaralóház?

Az épület karakterét főként a markáns homlokzati tagolás adja, amely a ház arányrendszerét is meghatározza. A hosszanti homlokzat függőlegesen osztott a konzolos erkélyek ütemes kiugrása által, míg a harántirányú homlokzat három apró, lőrés jellegű nyílást enged meg az erőteljes hosszirányú felosztásban. 

Milyen házakat keresett Janáky?

 

Janáky “Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon” című gyűjteményében az ország ismeretlen építészeti szépségeit próbálja felmutatni a vidéki útjai során készült fotóin keresztül. A házak stílusa, anyaghasználata mind-mind más, ezért felmerülhet a kérdés, hogy milyen házakat keresett (talált) Janáky? 

Janá-ki?

Fél évet beszélgettünk róla, mégsem ismertük ki. Talán nem is kell kiismerni, vagy talán nem is lehet igazán. Így nem tudok válaszolni arra kérdésre, hogy ki is volt Janáky, mit keresett pontosan, és mi volt ezzel a célja. Könnyen lehet, hogy rajta kívül senki nem tud erre felelni. Így nekem is inkább csak benyomásaim vannak. Talán így érdekesebb is az örökség, amit ránk hagyott: mindenki fejtse meg, ahogy maga gondolja…

A természetben is előfordul, hogy valami, ami alapvetően a haszna miatt épül, kedves lesz a szemnek. Ha nem szól bele tanult esztétika, olyan harmónia jöhet létre, amely egyszerre nevezhető unalmasnak, semmilyennek és tökéletesnek a maga akaratlanul logikus egyszerűségében.

Egy elhagyatott épület arcai

Janáky István Az építészeti szépség rejtekei című könyvében többek között ez a kisebb egri elhagyatott épület is szerepel. Jelen épület Egerben a Berva felé vezető út mellett található. A Berva része Egerben egy külvárosi, már-már vidéki hangulatú rész Felsőtárkány felé haladva. Ez az útszakasz tele van elhagyatott gyárépületekkel, ezekbe az épületekbe már évtizedek óta mindig más és más cégek költöznek, állandó cégeket nem igazán tartanak itt nyilván. Ezért az erre található épületeknek már sok arcát láthatták az itt élők.

Anyag - forma - funkció

Mitől Ház egy ház, és azt miért látja valaki szépnek? Hogy másoknak mitől szép, vagy miért tetszik, arra nem tudok válaszolni. Hogy nekem mitől tetszik, arra viszont igen. Az épületet külső látvány szempontjából elemeztem, és azt vizsgáltam, milyen részekből és anyagokból áll, és ezek milyen szerepet töltenek be látványilag és egyben funkcionálisan is.

Mi az, ami kész?

Janáky legtöbb terve nem valósult meg, a tervezési fázisokban alkotott vázlatai és skiccei, homlokzati rajzai, metszetei és perspektív látványai azonban önállóan is teljes értékű képzőművészeti alkotásoknak tekinthetők.

Keretbe foglalt apróságok

Mégis miért ez a kis házikó? Ha megnézzük a formáját, pont olyan, mint amilyet egy óvodás gyerek rajzolna. Van egy nyeregteteje, ablaka, kéménye és kerítése, tömegében archetipikus házacska. De a kis részleteiben és anyaghasználatában rejlik a valódi varázsa. A részletek összetett anyagkompozíciója igazán egyedi és szerethető élményt ad. Mi történik ha ezeket a részleteket kiemeljük?

Elhagyott ipari épületek sorsa

Mi történik azokkal a gyárépületekkel, amelyeket már nem használunk?

A barnamezők többsége, amely egykor jelentős értéket képviselt, mára az enyészettel egyenlő, és teljesen elkerüli az emberek figyelmét. A városszöveti helyzetből, a meglévő épületállomány műszaki paramétereiből, építészeti, kulturális értékeiből, a kiépített infrastruktúra meglétéből, az épület karakteréből adódóan rengeteg potenciált jelenthetnek ezek az területek, legtöbbjüket mégsem hasznosítják újra.

Átalakulás

(1998.)

Janáky István építész munkásságához hozzátett, hogy rengeteg érdekes építészeti megoldást gyűjtött. Azt az ösztönös tisztaságot kereshette, mint Bartók Béla népdalgyűjtései során. 

Vajon mit láthatott meg ebben a Lesencefalui könyvtárban Janáky? 

Egy rejtett szépség feltárása

Janáky István: Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című gyűjteményének egyik kiemelkedő példája a jobbágyi iskola épülete. Egyike azoknak a házaknak, amelyek megtartották a fénykép készítésekor meglévő állapotukat. A ház ma is iskolaként működik, így folyamatosan karban is tartják. A fő jegyeit és karakterét meghagyták, csupán nyílászárócserék történtek, így ma is látható, milyen értékekkel rendelkezik az épület. Mindenkinek érdemes meglátogatni az iskolát, mert élőben még intenzívebben hatnak a ház szépségei, és valóban egy nem mindennapi példánya a magyar építészetnek. Ezt szeretnék bemutatni a helyszínen készült fotók.

Ablakcsere

Marcali, Rákóczi Ferenc utca 80. Kedves kis lakóház, az utcai homlokzaton hat ablakkal. Kettő amolyan megszokott fajtával és dupla ennyi hosszúkás, íves záródású, befalazott típusúval. Egészen érdekes az összkép, na de miért pont az izgalmasabbakat falazták be?

Mit nem keresett Janáky?

Mit találhatott volna és mit talált Janáky.

Rétegek

Nincs is annál szebb, mint amikor a kellemeset összekötjük a hasznossal. Ez a ház is ilyen. Bár teljes egészében nem látszik, mégis egésznek mondható a finom rétegekkel és a tökéletes arányokkal. Az „alkotó” erre biztosan nem gondolt, mégis sikerült valami gyönyörűt létrehoznia, annak ellenére, hogy csak abból dolgozott, amije éppen akkor volt.

Patchwork

1.

„Talán csak ennyi a szépség maga, hogy otthon vagyunk benne.” /Csikós Attila/

Egyes formák, textúrák az életünkben különböző hangulatokat, érzéseket váltnak ki belőlünk. Úgy gondolom Janáky is ezeket az értékeket, érzéseket kereste és örökítette meg. A Nagymaros, Zoltán utca 13.-ban található épületegyüttes hangulata és rétegei magával ragadóak. Természetesen mindenkinek mást jelent a szépség és az esztétika, de aki eredetileg talán nem is kedvelte az omladozó vakolat látványát, az annak hiányában vette észre valódi értékét. 

Szépségszelídítés

Janáky István könyve, “Az építészeti szépség rejtekei” egyik épületét szeretném különböző rétegeiben elemezni, megkísérelni annak szépségét megérteni, különböző elemzési szempontok segítségével.

Régi értékek – Vajon mindenki számára?

A blog olvasói mind ismerik Janáky István munkásságát, Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című művét. A könyv olvasása közben megismert példák ismerősek voltak számomra, mivel jómagam is egy faluból érkezem, sok hasonló házat láttam életem során. Mivel én is közöttük nőttem fel, meg sem fordult a fejemben, hogy ezek igazi értéket képviselnek. Ebből jött az ötlet, hogy mi lenne, ha megkérdezném a falusiakat, hogy ők vajon látnak-e szépséget a saját vagy más otthonában. Így ezt tettem, és ami kiderült, az meglepő volt.