Az omladozó vakolatok, a korrodált felületek, a növények térnyerése a természet erejének bizonyítékai, amely ezerféle lenyomatot hagy az ember által épített mesterséges környezeten.
Az épületek, az élőlényekhez hasonlóan, előbb-utóbb elenyésznek. Ez egy hosszú folyamat, amely során újabb és újabb felületeket fest az idő. Karakterük abban rejlik, hogy a pusztulás formája területenként hasonlóképpen jelenik meg, viszont nincs közöttük két ugyanolyan. Előjönnek a régi rétegek, vagy éppen újak formálódnak, amelyek váltakozásából megértjük a múltat, és érezzük a jelent.
A gyűjteményemben sorakozó felületek egy-egy terület, épület vagy építmény akkori karakterét mutatják be, amikor a képek készültek, amelyet a valóságban már nem találunk meg többé. Az elmúlás szépsége, így ezeknek az épületeknek a szépsége is ebben a folyamatos változásban rejlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.