Gimnázium alatt kezdtem el színházba járni. Kezdetben musicaleket néztem, amelyeknek a látványvilága egyből lenyűgözött, majd ez a világ még jobban kinyílt előttem, amikor az SZFE és más színházak előadásaira vettem jegyet.
Sose gyűjtöttem igazán semmit se, de valahogy ezektől a jegyektől nem tudtam megszabadulni, és megőriztem őket egy dobozkában. Ahogy jöttek az e-jegyek már nem nyomtattam ki őket, így abbamaradt a gyűjteményem gazdagítása, a többi látott előadásnak ilyen fizikai lenyomata nincsen.
A színházban mindig a díszlet, a látvány érdekelt igazán, hogy milyen térben játszódik a darab. Milyen világot teremtenek arra a pár órára, a néző hogyan és mit tapasztal meg. A gyűjteményből több éve bemutatott/játszott előadások közül válogattam, amelyek szerintem valamilyen szempontból igazán különlegesek.
A kiválasztott előadások/díszletek más és más technikával vagy eszközzel élnek. Lehet ez a szín-, anyag- vagy fényhasználat, egy bútor központi szerepe, a klasszikus nézőtér és színpad felbontása; valóságszerű, a díszletelemekből folytonos díszletépítés, vagy a történet helyszínének megváltoztatása, így a más funkcióval bíró tér plusz helyzetet, jelentést teremt.
A jegyek mögé nem az előadás képeit helyeztem, hanem egy-egy kollázst készítettem, amelyekkel a hangulatukat szerettem volna átadni, és talán kedvet hoznak másoknak is színházba járni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.