A vakablakokat, mint kiderült, nehéz kiszúrni, még akkor is, ha külön keresi őket az ember. Direkt ez a céljuk. Arra szolgálnak, hogy tovább vigyék a homlokzaton az ablakok ritmusát, ne törje azt meg egy üres falfelület, és eközben minél észrevétlenebbek maradjanak. A vakablakok ritkán keresik a feltűnést, boldogan elbújnak ablakszomszédaik mellett, és élvezik, hogy minden járókelő tekintete átsiklik felettük. Alattomos jószágok, igazi szemfényvesztők. Nincs itt semmi látnivaló! - üzenik a vakablakok, és megpróbálják eltereni az ember figyelmét, hogy véletlenül se gondolkozzunk el azon, hogy mi lehet mögöttük, miért szakad meg náluk az ablaksor. Annyira beolvadnak a környezetükbe, hogy már hazaértem két vakablak-kereső expedícióról, amikor észrevettem, hogy a társaházunkban is van egy, és én rendszeresen elsétálok mellette. Ez kifejezetten rosszul érintett.
Úgy érzem tehát, hogy szükség van egy gyűjteményre, ami nem engedi a vakablakoknak, hogy észrevétlenül elsuhanjanak a radar alatt, hanem csakazértis bemutatja őket, egyedül. Mert nekik is van ám egyéniségük, csak jól rejtegetik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.