Toszkána történelmi városaiban járva rengeteg gondosan megmunkált, apró részletre bukkanhatunk az épületeken a kilincsektől kezdve a kulcslyukakon át az ajtókopogtatókig. A reneszánsz idején Itáliában fellángolt a bronzművészet, ezzel az anyaggal használati tárgyakat munkáltak meg, bútorokat díszítettek, és emellett az építészetben is helyet kapott. A motívumok általában emberi, állati, vagy képzeletbeli mintákon alapultak.
A kopogtatóknak ezer arca van. Nem csupán egyszerű geometrikus formák jelennek meg az ajtókon: részletesen megformázott, kifejező arcot öltő ördög-, oroszlán-, vagy éppen szörnyfejek is megfigyelhetők. Az ajtókopogtatók fizikai kapcsolatot teremtenek az emberek és a ház, az vendégek és a házigazdák között. Érkezéskor a kopogtató felé nyúlunk először, mielőtt a kilincset lenyomva belépnénk. Sok házban ma sincs csengő bekötve, a kopogtatók így sok esetben nem csupán dísznek maradtak fent, hanem évszázadok óta használatban vannak.
A gyűjteményben a kedvenceimet szedtem össze az olaszországi nyaralásunk során fotózott kopogtatók közül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.