Ekler Dezső - Sarokház

Ekler Dezső 1953-ban született Szombathelyen. Az építész diploma megszerzése után városszociológiával foglalkozott a BUVÁTI Tudományos Kutató Osztályán. Példaképének Makovecz Imrét és Aldo Rossit tekinti.


Néhány évig együtt dolgozott Makovecz Imrével. Ezt a korszakát a Makovecz-féle organikus építészet jellemzi, melyet ő szélsőségekig elvitt. Ebből az időszakból származik a nagykállói tábor épületegyüttese. Bővítésére még később is felkérték.

Organikus szellemiségben épült a Kaposvári Agráregyetem 1988-ban. Formáival az itt oktatott tudományokat jelképezi.

1991-ben önálló építész irodát nyitott. 1993-96-ban tervezte a Disznókő borászat főépületét. Itt már megjelenik az olasz racionalizmus, Aldo Rossi hatása.

Bár rengeteg épület tervezője, és még a mai napig aktív, saját bevallása szerint a legbüszkébb a Tea & Coffe Tower 2000 részére tervezett Alessi készletére.

A Szolnok belvárosában található foghíj-telekre 1995-ben nyerte el az Ekler Építész Kft. a sarokház tervezését. Az épület történetiségét sugallják a hol teljes, hol félbehagyott téglaívek, és a saroktornyon elhelyezett szárnyas alak (Wim Wenders Berlin fölött az ég című filmjének angyalfigurája).

Ez az alak az épület kapui fölött elhelyezett domborművekkel együtt a személyességet adja az épületnek: „az angyalos ház”.

A fölfele keskenyedő falak, a lőrésnél ugyan tágabb, de helyenként bélletesen keretezett ablakok, a kőfal és a tető közötti faburkolatos sáv, és persze a bontott tégla egy vártornyot idéznek meg.

A sarokház valaminek a lezárását, illetve az azzal történő kapcsolatteremtés kettős funkcióját hordozza önmagában. Ekler ezt kedvenc ellipszis alaprajzi motívumával oldja meg. A négyszintes ház sarkába átlósan behelyezett hengertest az utcai szárnyak fölé emelkedik, és kerekded formájával uralja az együttest.

Az építész ennek a formának az érvényességét tovább erősítve az összekapcsoló tagot vakolatlan, kisméretű bontott téglával burkolta be.

A bontott téglák között található bélyeges téglák a szolnoki helyi utaláson túl a fal általános szimbólumaként is megjelennek.



Ceglédi Bernadett és Keceli-Mészáros Emese


Források:

Bojár Iván András és az Octogon Építészetkritikai Műhely: Téglaépítészet Magyarországon

Képek forrása:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.