Bruno Taut német építész, pár évig Magdeburg városépítésze, a kertváros-mozgalom követője. Az 1924-ben alapított GEHAG-nál főépítészként alkalmazták, így az 1920-as évek berlini szociális lakások tervezésében jelentős szerepe volt.
Egyik legjelentősebb lakótelepe a Hufeisensiedlung, amelyben 1925-1933 között összesen 1285 lakás épült fel. A lakótelep kialakításában megfigyelhetők a Neues Bauen és a kertváros mozgalom vonásai is. A városrész zsúfoltsága ellenére is fontos volt a zöldterület kialakítása.
A Patkó alakú főépület, a lakótelep névadója - Hufeisen jelentése magyarul patkó
Bruno Taut mindent gondosan megtervezett a legapróbb részletekig, az egyedi bejárati ajtókat is, a homlokzatokon és a lakásokban megjelenő színeket is nagy gondossággal választotta ki.
Bruno Taut által tervezett különböző bejárati ajtók
Újításként a lakások bútorozatlanok voltak, így rengeteg ember számára elérhetővé váltak. Mindemellett nem szerette volna, hogyha a gondosan megtervezett lakásokba oda nem illő bútorzat kerül, így ajánlásokat tett arra, hogyan lehet a régi bútorokat modernizálni. A lakások a kor legjobb felszereltségével rendelkeztek (fürdő, wc, konyhában gázsütő, illetve cserépkályhákkal volt felszerelve a nappali és a háló).
Bruno Taut-féle berendezés saját nyaralójában, a Tautes Heimban
Van azonban egy kevésbé ismert, organikus lakóháza a Käseglocke, amelyet eredetileg egy magdeburgi kiállításra tervezett, de ott nem épült fel. A terveket Edwin Könemann fedezte fel a Frühlicht nevű magazinban évekkel később, és sajátjaként, kisebb módosításokkal építette fel 1926-ban Worpswedeben (Alsó-Szászország, Németország).
A ház iglu alakját Bruno Taut korábbi munkája, az Üvegpavilon ihlette. Az iglu alakkal a védettség érzetét akarta nyújtani. A ház külső burkolata nélkülöz bármiféle dekorációt, így adva organikus külsőt neki. A ház külseje is csaknem Bruno Taut tervei alapján épült fel, kivéve a bejárati ajtó melletti ablakokat, amelyek az eredeti tervekben téglalap alakúak voltak, de Könemann háromszög alakúakat épített be.
Az iglu maga egy 10 méter átmérőjű kör. A ház középpontjában a kémény áll, erre lettek felfűzve a szobák. A beltérben Könemann egy egyedi szobaelosztást talált ki. A központi hallban kapott helyet egy expresszionista kandalló, hibás kerámiákból kirakva.
A ház földszintjén kapott helyet egy kis wc, a hálószoba és a konyha.
Az emeleten két kisebb vendégszoba és egy nagy dolgozó szoba kapott helyet. Az emelet felfűtése azonban gondot okozott, mivel a földszinti kandalló az egyetlen fűtőberendezés.
A ház a Käseglocke nevet a helyiektől kapta, akiket egy sajtbúrára emlékeztette a ház. Bruno Taut rendszeres látogató volt a Käseglocke szomszédságában Worpswedeben, azonban sose foglalt állást a tudta nélkül felépült házról.
A házat az 1990-es években újították fel, ma múzeumként működik.
Bruno Taut alaprajza: földszint
Bruno Taut alaprajza: emelet
Hargitai Márk Máté és Szerján Anna
Források:
http://www.tu-cottbus.de/theoriederarchitektur/D_A_T_A/Architektur/20.Jhdt/BrunoTaut/DieNeueWohnung2.htm (Bruno Taut: Die neue Wohnung könyve)
http://www.tautes-heim.de/en/index.php (Bruno Taut nyaralója,ma bérelhető múzeumházként üzemel)
Képek Forrása:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.