Mi szép, ha ez nem?


Emlékszel, amikor megtanultad használni a Microsoft Word-öt? Nem kell lesütni a szemedet azért, mert anno te is oda voltál a háromdimenziós betűkért, a színátmenetért! Félkövér dőlt aláhúzott, neonszínek és árnyékok, és egészen elképesztő, de lehet függőlegesen is írni! Sőt igazából az sem baj, ha most is odavagy, ugyanis mások is odavannak.

Ahogy előrehaladunk a tanulmányainkban, gyakran érezhetjük azt, hogy lassan semmi mást nem tartunk szépnek, csak fehér kockákat, más egyszínű kockákat, olyan épületeket, amelyekről tudjuk, hogy valaki olyan tervezte, aki híres; üres falakat, tereket, a fény árnyék játékot, félig nyitott félig zárt átmeneti tereket; szeretünk gondolkodni ezekről, beszélni ezekről, de vajon mennyire távolodunk el a boldog és felszabadult alkotás örömétől?

Manapság már mindenki (tényleg mindenki) tud, és általában szokott is Wordöt, Paintet vagy más szerkesztőprogramokat kezelni. Főleg, ha egy olyan egyszerű, de nagyszerű feladatról van szó, mint egy plakát tervezése, legyen az ünnepi felhívás, hivatalos közlemény vagy programajánló.

Lehet rajta vitatkozni, hogy a következő műveket vizuális szennyezésnek tituláljuk vagy értékeljük azt, amiben jók: az őszinteségüket.


Bánszegi Bíborka, Kovács Orsolya


Képek forrása: Internet Magyarország









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.