Tauszig Béla és Róth Zsigmond életműve érzékeny lenyomata annak az átmeneti korszaknak, amely során a 20. század eleji budapesti építészet lassan, de határozottan eltávolodott a historizmus és a szecesszió formanyelvétől, és a modernizmus felé fordult. Munkáik nem egy hirtelen stílusváltást dokumentálnak, hanem egy fokozatos gondolkodásbeli átalakulást, ahogyan a díszítés visszafogottabbá, a tömegformálás fegyelmezettebbé, a homlokzat pedig egyre inkább a ritmus és a funkció kifejezőjévé válik.
A 20. század elején a magyar építészet gyors átalakuláson ment keresztül: a díszes szecessziót lassan felváltotta a letisztult, modern szemlélet. Vágó László pályája különösen jól mutatja ezt a változást. A korai, részletgazdag villáktól a Napraforgó utcai modern házakig vezető út nemcsak stílusváltás, hanem egy építész személyes alkalmazkodása is volt egy új korszak ritmusához.
Hajós Alfréd sokoldalú ember volt, aki az építészet mellett foglalkozott labdarúgással, úszással, újságírással, ő volt az első magyar olimpia bajnokunk. Hajós Alfréd 1899 júliusában szerzett a Magyar Királyi József Műegyetemen építészeti oklevelet. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadion tervvel ezüstérmet szerzett. Munkásságát Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában kezdte. Több stílusban alkotott, a szecessziótól egészen a modern stílusig.
A kutatásban Wälder Gyula munkásságát vizsgáljuk, azon belül is azt, hogy egy leginkább a neobarokkot kedvelő és abban kiemelkedő tervező hogyan jut el a modernista stílushoz, hogyan alakul ezáltal a tervezői szemlélete.
Wälder Gyula (Szombathely, 1884. febr. 25. – Bp., 1944. jún. 10.) pályája során jelentős mennyiségű épületet hagyott maga után Magyarország-szerte. Leginkább neobarokk műveiről ismert, de emellett szecessziós és modern stílusban is alkotott. 1905-ben a Királyi József Műegyetemen szerzett építész oklevelet. Később a Budapesti Műegyetemen tanított, dékán, majd az egyetem rektora is lett.
Ifj. Masirevich György (1904–1989) építész életútja a magyar modern építészet korai, dinamikus szakaszának hiteles tükre, amely azonban gyorsan konzervatív fordulatot vett, majd a tengerentúlon fejeződött be. Építészeti filozófiájában a funkcionalista racionalitás és a társadalmi felelősségtudat találkozott, célja pedig nem pusztán stílus, hanem a nemzetépítés etikai alapokon álló küldetése volt. Több írása fennmaradt, melyek hangvétele határozott, kritikus és szókimondó.
A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Gerlóczy Gedeon (1895–1975) a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnök diplomát 1917-ben. Pályája kezdetén az eklektikus stílusból indult, de külföldi tanulmányai hatására gyorsan a hazai modern építészet egyik élharcosává vált, munkáit a letisztult formák és a racionalitás jellemezték.
