Plánum

A Horváth Mihály téren áll egy ház. Földszintje rózsaszín, a többi emelet az évtizedek porától piszkosfehér. Két, felfelé futó relief sor díszíti. Első ránézésre egy teljesen hétköznapi épület, a legtöbb ember figyelmét minden bizonnyal elkerüli, pedig megannyi titkot rejt ez a ház, és ha elkezdünk figyelni rá, szépen lassan elénk tárja. 

A ház eredeti neve Magánalkalmazottak Biztosító Intézete Bérháza, 1930-ban a Plánum Építési rt. építette. A tervezők Böhm Henrik és Hegedűs Ármin. A tervezőpáros ekkora már több megvalósult neobarokk illetve szecessziós házzal rendelkezett. Csak hogy néhány ismertebb példát említsünk, a volt Török Bankház, a Gellért Szálló és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola. A tervezőpáros a stílusok váltakozását jól követte az idő múlásával, ez több helyen is megmutatkozik a házon, amely így egy korokat összefoglaló különös egyveleg lett. 

Az 1930-as években már javában a modern dívott Európában, a házra jellemző Art Déco stílus egy évtizede visszaszorulóban volt. A épület alaprajza a modern építészetre jellemzően hallos elrendezést mutat, de a megszokottól eltérően a hallok természetes megvilágítást kapnak. A ház elrendezése is szokatlan: egy nagy utcai és két kisebb udvari szárnnyal rendelkezik, középen egy elliptikus lépcsőházzal, melynek orsóterébe liftet helyeztek el. Ez az elrendezés szinte teljesen egyedi budapesten.

Míg az utcai homlokzat az Art Deco finom jegyeit hordozza, addig az udvari homlokzatok egyértelműen modernista szellemben komponálódtak. A legérdekesebbek azonban nem is ezek a külsőségek, hanem az, amit senki sem láthat a házon: ez budapest első acélvázas bérház épülete. 

A ház Art Déco stílusa sem egyértelmű. Megjelennek Art Deco jegyek a homlokzaton, mint a határozott vertikális hangsúly a két háromszögű zárterkéllyel, ezt azonban a 6. emeleten futó pálcás korlátú erkély igen hamar lezárja. A zárterkélyen végigfutó relief ornamentika csak az embereket ábrázoló szobrokban mutatja az Art Deco stílust, ott sem mindenhol. A lyukarchitektúrás, egyszerű homlokzat pedig már inkább a modern felé közelít.

Egyértelműen mutatja az Art Déco stílust a kapuzat és a korlátok vasalatai. Ez a stílusbizonytalanság azonban a ház belsejében megszűnik. A lépcsőházon végigfutó kék és arany színezés, az egyszerű, éles geometriai díszítés egyértelműen az Art Déco sajátja. Szerencsés módon ez a ház egész története során megmaradt.

A ház története során minimális változtatásokon esett át. Történeti fotókon láthatjuk, hogy a zárterkélyeken végigfutó életfa motívumok az erkélyen egy szobor lezárással rendelkeztek. Ezek valamikor 1958 után eltűntek. A ház felirata, a “Magánalkalmazottak Biztosító Intézete Bérháza” valamikor 1953 és 1958 között került le. A zárterkélyeken a szecesszióra jellemző hosszú kváderköves díszítés is volt. Ez 1958 után tűnt el. Az üzletportálok nyílászáróit kicserélték, kivéve a kocsibejárónál, ott továbbra is az eredetit találjuk. A homlokzati ablakok és árnyékolók is jórészt eredetiek. A ház egyik erkélye a második világháborúban kisebb bombatalálatot szenvedett. A tervrajzi dokumentációból nem derül ki, hogy melyik lakáson, azonban egy 1953-as fotón úgy lászik, hogy a jobb oldali zárterkély legfelső szintjéről van szó. A képből szintén kiderül, hogy 1953-ig nem fejezték be a rekonstrukciót, viszont 1958-ra már nyoma sem maradt a bombatalálatnak.

A lépcsőház javarészt eredeti állapotában maradt meg. A korlát vasalata eredeti, a műkő szintén, és a csempe díszítés is javarészt eredeti, azonban sok helyen, valószínűleg amikor leesett a falról, eltört és nem maradt eredeti, amire ki lehetett volna cserélni. Ebből következően pár helyen a csempék változatos kavalkádját figyelhetjük meg. Szintén itt találhatóak a villamos korszerűsítésnek a nyomai, a mérőórák, melyek az igényesség teljes hiányában lettek elhelyezve. 

A bérház egyértelmű kapcsolatban nem áll híresebb, stílustisztább házzal, azonban díszítésében több budapesti épülettel is rokon. Egyértelműen hozza a századeleji florális, népi gyökereket kereső motívumokat. Ilyen például a Vas utcai iskola, a Városligeti Fasori Templom vagy az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola. 

A Horváth Mihály tér 16 egy finom gesztusokból megkomponált, hivalkodónak egyáltalán nem mondható épület. Ellentmondások sora ered ebből a stilisztikai kaválkádból, mely valamikor egy egységet képezett, azonban ez az egység olyan érzékeny volt, hogy az apró változtatások is nagyban rontottak az ősszképen. A historizmus utolsó leheletét érezhetjük rajta, melyben abszolut kortárs módon az ornamentika helyett a geometria dominál; a lakások elrendezése, bár nem modernista, mégis a modernizmus által elindított általános lakóminőség javításának szemléletet érezhetjük a bevilágított hallokkal és a különös, udvari szárnyakkal. Acélszerkezetével pedig egyenesen előremutató volt. Mikor megtekintjük, az érezhetjük, hogy kompromisszumok egyvelegéről van itt szó. Kompromisszum az építtető, az építész és a város között. És akkor leszünk az épülettel igazságosak, ha az imént elmondottakat szem előtt tartva gondolunk majd rá. 

Bilák László 

Források: 

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között; Budapest: PIPACS KÖNYVEK, 2001

Képek forrása: 

kép00-06: saját fotók

kép07: https://gallery.hungaricana.hu/hu/Fortepan/1056937/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTT1VSQ0UiOiBbIkZPUlRFUEFOIl19LCAicXVlcnkiOiAiaG9ydlx1MDBlMXRoIG1paFx1MDBlMWx5IHRcdTAwZTlyIDE2In0 (utolsó letöltés: 2025.01.05)

kép08: https://gallery.hungaricana.hu/hu/Fortepan/1085766/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTT1VSQ0UiOiBbIkZPUlRFUEFOIl19LCAicXVlcnkiOiAiaG9ydlx1MDBlMXRoIG1paFx1MDBlMWx5IHRcdTAwZTlyIn0 (utolsó letöltés: 2025.01.05)

kép09-11: tervtár

kép12-16: saját fotók

kép17: Gulyás Attila (2024): A pesti modern felvirágzása-Lajta Béla 5 késői épülete, 2024.07.06. https://epiteszforum.hu/a-pesti-modern-felviragzasa-lajta-bela-ot-kesoi-epulete (utolsó letöltés: 2025.01.05)

kép18: https://epiteszforum.hu/meg-kell-menteni-a-budapesti-radnoti-gimnazium-epuletet (utolsó letöltés: 2025.01.05)