A budapesti Petőfi Sándor és a Párizsi utca sarkán álló MEZ-bérház egy kivételes modern építészeti alkotás, amelyet Gerlóczy Gedeon tervezett 1943-ban. A belváros legszebb bérpalotájának tartják, műemléki védelem alatt áll. A jelenlegi épület helyén egy XVIII. századi barokk bérház állt, amelyet a történelem során többször is átalakítottak, mielőtt a háború alatt lebontották volna. A második világháború idején felépített hétemeletes ház modern megoldásokat, luxuskivitelű belső tereket és magas bérleti díjakat kínált.
Az épület zártsorú beépítésben álló hétemeletes vasbeton szerkezetű lapostetős sarokbérház. Az alsó két szint acél- és üvegportálokkal, illetve F alaprajzú fedett passzázzsal kapcsolódott a környezethez, üzletek és szolgáltatások számára biztosítva helyet, félemeletén irodákkal. A homlokzatot a Dunamenti Kőbányák és Márványművek Rt. által leszállított travertin burkolatok díszítik, ami eleganciát kölcsönöz az épületnek. A bérház híressé vált gyors felvonójáról, amely a nyolcadik emeletre röpítette a lakókat, valamint modern mosókonyháiról, amelyeket áztató medencékkel és szárítóhelyiségekkel szereltek fel.
A Párizsi utcára nyíló két szekció zárt lépcsőházból, a lakószinteken egy 3 szoba-hallos, egy 1 szoba-hallos és egy 1 szoba összkomfortos lakás nyílik, a sarokszekcióban pedig egy 1 szoba-hallos, egy 2 szoba-hallos és két 3 szoba-hallos lakás. A lakások további luxusjegyei közé tartoztak a beépített konyhabútorok, falba rejtett páncélszekrények és a modern telekommunikációs rendszerek.
Az épület tervezője, Gerlóczy Gedeon nemcsak építészként, hanem művészetpártolóként is ismert volt. Amikor egykori műtermében Csontváry Kosztka Tivadar festményeit készültek elárverezni, Gerlóczy megszerezte a festmények nagy részét, ezzel megmentve azokat a pusztulástól. A megmentett műveket később különböző helyszíneken tárolta, megőrizve Csontváry hagyatékát az utókornak. Az épület nem csupán a korszak modern építészeti megoldásainak és technológiáinak példája, hanem fontos emléke egy művészetet támogató és megőrző életútnak is.
Thoma János több, mint egy évtizeden át készült festménye, a Talpra magyar (1898), háttérben a modern bérház elődjével.
1852-től itt, az akkor még Koronaherceg utcai ház földszintjén működött Mössmer József és dr. Mössmer Pál A Menyasszonyhoz nevet kapott kelengye-, fehérnemű-, és asztalneműboltja, melynek cégérét Barabás Miklós készítette.
A zártsorú beépítésben álló, hétemeletes, lapostetős, vasbeton vázas sarokbérház archív fotója.
A sarokszekció homlokzata, mely az első emelettől az ötödikig konzolosan kiugrik és a sarkon lekerekítve fordul át.
Az F alaprajzú épület fedett üzletpasszázsának portálja. A Párizsi utcára néző szekció homlokzatát az első emelettől hátrahúzva a tervező a szűk utca légtérarányát javította.
Az alsó szinten található passzázs elhagyatott állapotban. A földszinti üzletek közül csak a hátul található varróüzlet üzemel.
A földszinti üzleti élet és a lakószintek élesen elválnak egymástól. A portálsor sávablaka áttörtséget hangsúlyoz, míg az emeleten a travertin burkolat dominál.
Elhagyatott üzletsor aranyozott díszítésekkel.
A passzázs természetes világítását kör alakú üvegbeton kupolák szolgálják, melyek peremét “napfénycsövek” szegélyezték.
A fény átszűrődése a felülvilágítóként működő üvegkupolákon.
A gyönyörű elhagyatott portálsor. Ma már csak elképzelni tudjuk egykori pompáját.
A mészkő és travertin burkolatot a Dunamenti kőbányák és Márványművek Rt. szállította. A Petőfi Sándor utcai lépcsőházban látható dombormű Metky Ödön műve.
Az alsó két szint nyílászárói fémszerkezetűek, míg a felső szinteken fa nyílászárók találhatóak.
A háromkarú lépcső folytonossága “csigalépcső” érzetet ad az orsótérbe beetekintve.
A lépcsőház egyik fala üvegtéglával van ellátva, amely természetes fényt enged be.
A háromkarú lépcső mészkő és travertin burkolattal. A korlát festett acél, üveg panelekkel.
A Párisi utcai oldalon a teraszok vízszintes sávjai jelennek meg, melyek S vonalban csatlakoznak a szomszédos homlokzathoz. (Fotó: Vincze Miklós)
Budapest V. kerület, Galamb u. 3., Gerlóczy Gedeon építész lakása, Csontváry Kosztka Tivadar festményeivel: Vihar a Hortobágyon (1903) és Sétalovaglás a tengerparton (1909), 1975
Gácser Krisztina Bibora, Lukács Adrienn Erzsébet
Források:
Ferkai András, 2001: Pest építészete a két világháború között , Modern Építészetért Nonprofit Kft., 114-115. oldal
Képek forrása
nyitókép: saját
04-16kép: saját
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.