Közös Értékek

Lux Alice és Gregersen Hugó különleges kapcsolatának és életművének alapjait a művészetek iránti közös szenvedélyük és a kettejük közötti mély egyetértés adta: „Mert úgy meglepett engem, hogy bár másutt születtünk, másként neveltek, máshogy éltünk, mégis mindig, mindenben egyet gondolunk és érezünk” – emlékezett vissza Lux Alice.

Közös munkájuk egyik legfontosabb eredménye a budapesti Fő utca 37/c szám alatti bérház, amely nem csupán egy épület, hanem a házaspár életének és munkásságának lenyomata. Ez az épület a közös tervezés és művészi együttműködés egyik legkiemelkedőbb példája, amelyben az építészet és a szobrászat tökéletes harmóniában találkozik. 

Gregersen Münchenben tanult festészetet és építészetet. Eleinte a festészet érdekelte, majd 1925-ben építőmesteri vizsgát tett, önálló vállalkozóként, majd 1932-től kizárólag tervezéssel foglalkozott.

Lux Alice nagybátja, Lux Elek révén ismerte meg férjét. A férfi már elvált volt, amikor megismerkedtek, de a nagy korkülönbség ellenére is mindig egyetértettek, 43 évig éltek együtt. Lux Alice így fogalmazott házasságukról: „Mert úgy meglepett engem, hogy bár másutt születtünk, másként neveltek, máshogy éltünk, mégis mindig, mindenben egyet gondolunk és érezünk.”

Gregersen Hugó tervezte a lakóházat a Budapesti Székesfővárosi Takarékpénztár számára. Az épület 5 emeletes, lapostetős sarokbérház. Földszintjén üzletek helyezkednek el. Teljes területén alápincézett. Háromfogatú alaprajzú, 1-3 szoba-hallos lakásokkal

Lux Alice férje munkásságáról: „A bérházai gyönyörűek. És tudja, amellett, hogy egy tucat díjat nyert, ezek jó bérházak. Zseniálisan oldotta meg a térbeosztást. Az ő házaiban mindig szerettek lakni.”





Az épületnek a zárterkélyek, a vízszintesen sávozott parapet és (a sarkon) sorolt sávablak ad horizontális jelleget. 


Láthatóan 2022 után történt felújítás a az Aranyhal utcai homlokzaton, amikor is az épületet új hőszigeteléssel látták el.


Az épület dekoratív jellegét a stukkó díszítések és a kovácsoltvas részletek adják. Az art déco stílusnak megfelelően főleg geometrikus formák jelennek meg az erkélyeken és  a bejáraton. A homlokzaton a sávosság és a növényi ornamentika dominál.


A házasságuk alatt Alice főleg nagyplasztikával, architektonikus szobrok, portrék készítésével foglalkozott. A házaspár ekkorra már több épületet is együtt alkotott meg, így az építész felkérte feleségét, Lux Alice-t hogy erre az épületre is készítsen díszeket. Egy-egy mű készült a Fő utcai homlokzatra, a danaidákat ábrázoló Asszonyok a kútnál, és a Nő korsóval című alkotások. 

Lux Alice a fő utcai házuk egyik díszítéséről: „Rajta van egy reliefem, aminek a terrakotta változatát Amerikában és Párizsban is kiállították. Kaptam is rá egy aranyérmet. Asszonyok a kútnál a címe. Amúgy ez a kedvencem. Talán mert benne van az ifjúságunk? Meg Olaszország. És ez a kettő ugyanaz. Palermo mellett láttuk ezt a relief centrumában levő motívumot. A kutacska a monrealei középkori kolostor kerengőjének szélén állt. Hát, profán gondolat volt persze! Mert a körül az eredeti kút körül aligha kerenghettek ilyen sudár és lenge öltözetű aszszonyok! Inkább szerzetesek. Ha csak az ördög nem incselkedett velük. Ez, látja, a legkedvesebb munkám.”


A danaidák az ókori görög mitológiában Danaosz király ötven lánya, akik történetükben apjuk parancsára meggyilkolták férjeiket az esküvőjük éjszakáján. Csak egyetlen lány, Hüpermésztra kímélte meg férje, Lünkeusz életét. Tettükért büntetésként az alvilágban örök kínszenvedésre ítélték őket: véget nem érő munkát kaptak, amely során vizet kellett hordaniuk egy lyukas hordóba, így sosem érhették el a céljukat. A danaidák története a hiábavaló, örökké tartó büntetés és a szüntelen erőfeszítés szimbólumává vált.


A belső terekben sok eredeti részlet megtalálható jó állapotban. Ilyenek a stílusnak megfelelő geometrikus kovácsoltvas lépcsőkorlát, illetve a kőlap burkolat felett végigfutó többféle növényi ornamentikával ellátott szegélyezés.








Mészöly Csenge, Zagyi Eszter


Források:
FERKAI, András: Buda építészete a két világháború között: művészeti emlékek. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995. 47.oldal
Budapest folyóirat 1945-2021 Budapest, 1981. (19. évfolyam) 6. szám június Dr. Buza Péter: „Akkor Hugó lejött értem Rómába"


Képek forrása:
kép00:  OMvH-MÉM Gregersen-hagyaték, 74.009 (pozitív fotó) https://epiteszforum.hu/dinasztiak-gregersenek-avagy-norvegmintak-epiteszetunkben
kép01: Budapest Főváros levéltára
kép02:  Budapest Főváros levéltára
kép03:  Budapest Főváros levéltára
kép04:  Budapest Főváros levéltára
kép05: Ády (2012) 'Budapest I. kerület, Fő utca 37'. egykor.hu. Hozzáférés: 2024. oktober 28. Elérhető: https://egykor.hu/node/15687, és: Ády (2012) 'Budapest I. kerület, Bérház - Fő utca 37'. egykor.hu. Hozzáférés: 2024. október 28. Elérhető: https://egykor.hu/node/15828
kép06: saját fotó
kép07: saját fotó
kép08: saját fotó
kép09: saját fotó
kép10: saját fotó
kép11: saját fotó
kép12: saját fotó
kép13: saját fotó
kép16: saját szerkesztés

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.