Rem Koolhaas, OMA - Maison a Bordeaux



családi ház
-
Franciaország, Bordeaux // 1994-1998 // Rem Koolhaas, OMA
-
A Rem Koolhaas által tervezett családi ház újraírja a hagyományos értelemben vett lakóház fogalmát. A megbízó egy házaspár és családja volt, de még az építész megkeresése előtt a férj életveszélyesen megsebesült egy autóbalesetben, majd ennek következtében deréktól lefelé mozgásképtelenné vált. Két év elteltével már börtönnek érezte addigi lakásukat és Koolhaas megbízásakor kifejtette, hogy nem egy egyszerű, magától értetődő házat szeretne, hanem egy komplex épületet, mert az fogja meghatározni az ő világát.
Az épület három egymásra helyezett, látszólag  független részből áll. A legalsó szint a belső udvarból és domboldalba vájt helyiségekből áll, melyek a család privát életének adnak helyet; a középső emelet, a földszint egyik fele teljesen nyitott, külső és belső tér eggyé válik itt; a legfelső emelet pedig egy újabb zárt tömeg, ahol a szülők és a gyerekek hálószobái találhatók.
A három különböző szinten nincs ismétlődő elem vagy rendszerező elv, minden egyes darab önálló téri konstrukcióként jelenik meg. Központi eleme pedig egy, a szintek között szabadon mozgó platform, mely elérhetővé teszi a ház különböző pontjait a megrendelő számára, folyamatosan befolyásolva a ház belső téri viszonyait.
Az épület egyszerű volumetriájának legnagyobb tömege lebegni látszik a középső, teljesen nyitott szint fölött. A tartószerkezet a lépcsőt rejtő hengerből, egy L alakú merevítőből, egy végigfutó fémgerendából és az egészet stabilizáló feszítőhuzalból áll – éppolyan finom és bizonytalan egyensúlyt sugallva, mint amilyen az emberi élet.
-
https://www.youtube.com/watch?v=7fLVMyGBFSU
https://www.youtube.com/watch?v=5T0VGV8DaMA
http://www.oma.eu/projects/1998/maison-%C3%A0-bordeaux/
http://storiesofhouses.blogspot.hu/2005/06/maison-bordeaux-by-rem-koolhaas.html
http://www.archdaily.com/104724/ad-classics-maison-bordeaux-oma/
http://issuu.com/viralshah/docs/koolhaas-modernism

Fülöp Csenge

Ludwig Mies van der Rohe - Villa Tugendhat


családi ház
-
Brno, Csehország // 1928-30 // Ludwig Mies van der Rohe
-
A Tugendhat Villa a XX. század egyik legmeghatározóbb lakóépülete. A modern épület eredetileg Fritz Tugendhat brnói textil gyáros megrendelésére épült. A tervek elkészítésére a kor egyik kiemelkedő építészét, Mies van der Rohet kérték fel 1928-ban. Az épület, amelyben találkozik a szakértelem és a kifinomultság, viszonylag gyorsan, 1930 őszére készült el. Az elkészült villán jól érezhetők Frank Lloyd Wright környezettel kapcsolatos alapelvei és Le Corbusier építészeti újításai, melyek mind nagy hatással voltak az építészre.
Brno-i domboldalon álló épület kiválóan tükrözi a modernizmus alapelveit, és alkalmazza a legkorszerűbb szerkezeti és technológiai megoldásokat. Az épület terheit kereszt profilú acélváz hordozza, amely lehetővé teszi nagy összefüggő terek kialakítását, és a homlokzat szabad formálását. A nappali-étkező egybefüggő terét rövid falszakaszokkal osztja fel, meghagyva az egységet. 
A tervezésnél fontos szempont volt a környezettel való viszony, hiszen minden szobából elérhető a terasz, a nappali hatalmas üvegfalain keresztül szinte a kertben érezhetjük magunkat.  Az egyszerűen szerkesztett tereket a világ szinte minden tájáról származó, kiváló minőségű építőanyagokkal öltözteti fel. Ilyen például az olasz travertin padlóburkolat, a brazíliai rózsafa szekrények, vagy akár a mézszínű onix válaszfal. A házban lévő összes bútort is az építész tervezte. Újszerű technikai megoldások is helyet kaptak: a fűtéshez klímaberendezést alkalmazott, amely nyáron az épület hűtését is megoldotta. Szenzációnak számított, hogy a hatalmas üvegablakok eltűntek a padló alatt, ezzel egybenyitva a nappalit és a kertet. A világháború alatt az épület komoly károkat szenvedett, de 2012-re teljesen felújították, azóta látogatóható. 2001-ben UNESCO világörökségi címet kapott.
-
http://www.tugendhat.eu/en/
http://www.archdaily.com/157555/ad-classics-villa-tugendhat-mies-van-der-rohe/
http://www.iconichouses.org/specials/villa-tugendhat/villa-tugendhat

Tóth Annamária

Coop Himmelb(l)au - Felhő projekt, Villa Rosa

kísérleti lakóhely
-
Ausztria, Bécs // 1968 // Wolf D. Prix & Helmut Swiczinsky
-
A hatvanas években a modern világ és a kapitalizmus kritikája nagyhatású utópiákban csúcsosodott ki. Az Archigram lázadó attitűdje csak egy példa a kor hasonló individuális törekvései között. 1968-ra az európai diákság (és munkásosztály) nagyon határozottan lépett fel az elavult oktatási rendszer, a fogyasztói (jóléti) berendezkedés ellen – egy új, szabadabb életforma mellett. Az Egyesült Államokban a következő évben, 1969-ben érte el a tetőpontját a ’mozgalom’ az egyént, az önmegvalósítást, a saját választást hirdető woodstocki szabad világban. Wolf D. Prix és Helmut Swiczinsky fiatal értelmiségiek is hasonlóan gondolkodtak; az ő transzparensük ’68 tavaszán a fantázia hatalmának felszabadítását hirdette. Ekkor alapították meg a Coop Himmelb(l)au-t, a ma is működő építész irodájukat.
Az alapítási évben prezentálták első projektjüket, a pneumatikus lakóegységet, a "Villa Rosa"-t. 
Ez a kísérleti modell nagyban kapcsolódik a "Felhő" projekthez, amely a "Living forms for the future" (A jövő lakóhelyei) elméleti tanulmányhoz készült. A legapróbb részletekig megtervezték a mobilitásra és alakíthatóságra épülő formát és szerkezetet. 
A "Felhő" projekt továbbfejlesztett változatának is tekinthetjük a "Villa Rosá"-t, amely egy acélból, alumíniumból és műanyagból felépülő szerkezet volt. Az akkori építészek egyik nagy álmát vélték megvalósítani azzal, hogy a belső teret a levegő alakította, így a belső és a külső tér határát optikailag megszűntették. A szobák egy tulajdonsága mégis fenntartja a belső és a akülső tér ellentétét; ez nem más, mint az emberi érzékekre való hatás, fény-,hang- és illateffektusokkal. A végeredmény egy olyan alkototásnak tekinthető, amely egyszerre hat az összes emberi érzékre. 
A prototípus egy három részre osztható építmény, amelyet egy pulzáló szoba hangprogramokkal és a vizuálisan megjelenő effektekkel és annak megfelelő illatokkal, egy sűrített levegővel alakítható rész, és végül egy mobil "bőrönd" szoba épít fel.
Nem a megvalósíthatóság szemszögéből közelítették az építészetet, hanem a tudatalatti, az ösztönök, intuíciók alapján.
-
http://www.coop-himmelblau.at/studio/wolf-d-prix/
http://www.coop-himmelblau.at/architecture/projects/villa-rosa/
http://www.coop-himmelblau.at/architecture/projects/the-cloud/
http://de.wikipedia.org/wiki/Coop_Himmelb%28l%29au
http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/21/21bun.html

Kristóf Dóra

Adolf Loos - Das Looshaus

lakó- és középület
-
Ausztria, Bécs// 1909-1910 // Adolf Loos
-
A Michaeler Platz-on ma is álló házat Adolf Loos 1909-ben tervezte. Az építési terület kiemelt helyen, a császári udvar mellett terült el, ezzel már kezdetben nagy kihívások elé állítva a tervezőt.
A homlokzaton a szecesszionizmus és historizmus jegyei találhatók meg. Loos elválasztotta fölszinten és a félszinten található üzlethelységeket a lakóegységektől, amely a homlokzaton élesen jelenik meg. Az utcafronton, a bejáratnál található két fő pillér és a szűkebb támaszok ritmust alkotnak. Az ablaktengelyek és a pillértengelyek eltérése szintén erősíti ezt a homlokzati tagoltságot. Az intim tér védelmére kisebb, angol Bow-ablakokat választott a tervező. Fontos volt számára, hogy az első emeleten se kelljen tartani attól, hogy az utca zaja beszűrődik.
A korban szokatlan ablakok miatt a homlokzatot annyira csupasznak találták a járókelők, hogy ’szemöldök nélküli ház’-nak csúfolták. Végül császári nyomásra bronz virágládák kerültek az ablakokba. A földszinten és félemeleten a megbízó férfidivat üzlete kapott helyet. Az épület többször gazdát cserélt, ma Raiffeisen Bankfiókként üzemel. Az 1989-es Jubileumára teljesen felújították, az üzlethelyiségeket eredeti állapotukba állították vissza.
-
http://www.adolfloos.at/looshaus/index.htm
http://de.wikipedia.org/wiki/Looshaus

Kovács Lilla Bianka

Jean Nouvel - Nemausus Housing

114 lakásos szociális lakóház
-
Franciaország, Nimes // 1985-1987 // Jean Nouvel
-
A Nemasus épülete a 70-es évek utáni szociális bérlakásépítésre adott egy rendhagyóan új választ.
Az épület kertvárosi környezetben, egy 60-as évekbeli lakónegyed mellett található. A tömeg egy hosszabb és egy rövidebb épületrészre bomlik, amelyek pillérekre állított hajókként lebegnek a telek felett. A tömbök két-két szélén nagyvonalú utcaszerű közlekedők húzódnak. Tér, fény, levegő alapelvekkel Nouvel az eddigiektől eltérően nagyobb, ugyanakkor alacsony költségű lakásokat hozott létre. A 17 különböző alaprajz egy- , két-, illetve háromszintes kialakításra bontható. Két irányból közlekedővel határolt, átközlekedő rendszerű lakások jöttek létre, amelyekben súlyponti szerepet kap a konyha. Az eddigi szociális lakásoktól eltérő, de izgalmas kialakítást nagyvonalú belső terek jellemzik. Homlokzatát ipari jellegű hatalmas harmónikaajatók tagolják. Az épület ma is nagy népszerűségnek örvend,  a hangulatos lakótereknek köszönhetően.
-

Lovas Lars

Peter Eisenman - House VI

családi ház
-
USA, Connecticut, Cornwall // 1972-1975 // Peter Eisenman
-
A House VI, más néven Frank rezidencia Peter Eisenman második felépült munkája. A ház mind forradalmi meghatározása miatt, mind pedig a tervezés fizikai problémái és a használati nehézségei miatt vált híressé. 
A tervezés idején az építész szinte kizárólag teoretikusként és „papír-építészként” volt ismert. Az épület funkcionalitása háttérbe szorult, helyette a koncepció vált elsődlegessé. Eisenman korlátozott építési tapasztalata miatt az építkezés 3 évet igényelt, a költségvetés teljesen átalakult, végül 1978-ban rekonstruálni kellett. 
A terv alapja egy rácsszerkezet, amely a házat négy részre osztja. Bár a ház oszlop és gerenda rendszerrel épült, gyakran mégsem a szerkezet, hanem az építészeti koncepció határozta meg ezek helyét. Például a konyhaasztal felett találkozhatunk egy oszloppal, amely nem érinti a földet, más helyeken a gerendák és oszlopok egymás mellé kerülnek. További érdekes elem a "fejjel lefelé" épített lépcsőház, amelyet piros színnel emelt ki a tervező, sőt, még a korlátot is lehagyta róla.  
Eisenman képes volt arra, hogy szokatlan belső tereivel folyamatosan emlékeztesse a felhasználókat a körülöttük lévő építészetre, és arra, hogy az hogyan befolyásolja életüket. Frankék Peter Eisenman VI. házáról azt állítják Az ügyfél válaszában, hogy ennek ellenére szeretnek ebben a költői szerkezetben élni, melyet megosztanak a gyerekeikkel is.


Olt Annamária